„Európa vezetői egyébként is elzombultak.
Franciaországot pikírt zombi, Nagy-Britanniát arrogáns zombi, Oroszországot zombizombi kormányozza, politikájuk a szokásos adósságellenes, megszorításos, kisebbségellenes, antidemokratikus, antiliberális és antiszociális katyvasz, és mind »erőt mutatnak«, miközben szájmozgás nélkül szól belőlük a kísérteties géphang. No és mindegyikük lendületben van, fordulatot hajt végre, nem hagyja magát, egészséges, józan és mélyen emberi. Sötétben sárgán világít a szemük.
Ausztriát (a magyar sajtóban mindig: »a szomszédos Ausztriát« – szemben nyilván avval az Ausztriával, amely Patagóniával határos) eddig a szociáldemokrata zombi, Werner Faymann szövetségi kancellár és a konzervatív zombi, Michael Spindelegger alkancellár vezette, de most vasárnap választások voltak, ezután Ausztriát valószínűleg ugyanez a két zombi fogja vezetni, bár kevesebben szavaztak rájuk. (Der Standard: »Koalition schrumpft, Rechts wächst«.)
Az ausztriai parlamenti választásokon pontosan az történt, ami a pesti liberális sajtó szerint, kérem szépen, »Európában« nem fordulhat elő: a mérsékelten neonáci FPÖ (meg a Tea Party-stílusú, vidoran népellenes, szélsőkonzervatív Team Stronach és a vadul provinciális, békebeli ausztrofasiszta BZÖ együtt) a szavazatok egyharmadát szerezte meg. Az FPÖ vezére, a szudétanémet eredetű Heinz-Christian Strache már gimnazista korában a »Vandalia-Burschenschaft« verekedője volt, utána számos újfasiszta csoportocska tagja vagy szimpatizánsa; a méltán közszeretetnek örvendó Jörg Haider utóda; avval tűnt föl, hogy ellenezte: a hitleri Wehrmacht katonaszökevényei mentesüljenek e hadi bűncselekmény jogkövetkezményei (joghátrányai) alól. »Bécs nem lesz Isztambul« – ez volt a múltkor a megvesztegetően egyszerű választási jelszava. A szokásos bevándorlóellenes, antifeminista… nem is sorolom, unalmas, minden magyar olvasó ismeri az ilyesfélét.
Általában a nagy néppártok agyi vérszegénységet és esetenként kómát okozó tartalmatlanságát a szélekről beérkező különcök színezik kissé, mint a szürpopulista Berlusconi, a népi médiamogul és népi milliárdos vagy a nacionálbolsevik Mélenchon. Ezeknek azonban láthatólag lejárt az idejük.”