Mi a baj a határozatlan idejű előzetes letartóztatással?

2013. október 09. 15:25

Az államnak garantálni kell, hogy minden büntetőeljárás (a vizsgálati szakasz és az első fokú büntetőper) ésszerű időn belül befejeződik.

2013. október 09. 15:25
Magyar Helsinki Bizottság
Facebook

Az ároktői bűnbanda ügye miatt a Fidesz kezdeményezi, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények esetében ne legyen felső határa az előzetes letartóztatás időtartamának. Ez most 4 év, ennyi időn belül kell megszületnie legalább az elsőfokú ítéletnek. Emellett a kormánypárt 60 napban maximálná a szakértői vélemények elkészítésének határidejét, és az előzetes letartóztatás bírói elutasítása esetén kötelezővé tenné a lábperec alkalmazását.

A többszörös rablógyilkosságok vádlottjai közül kettő múlt héten megszökött a háziőrizetből. Ezek után az ellenzék az ügyészségnek, rendőrségnek esett és eseti vizsgáló bizottság felállítását kezdeményezi. A Fidesz pedig politikai hisztériakeltéssel vádolta meg ellenlábasait, ezzel együtt módosítaná a büntetőeljárási törvényt.

A Helsinki Bizottság véleménye a Fidesz politikusainak szóban előadott törvénymódosítási javaslatairól:

1) Az államnak garantálni kell, hogy minden büntetőeljárás (a vizsgálati szakasz és az első fokú büntetőper) ésszerű időn belül befejeződik. 4 év erre minden körülmények között elegendő. A fogva tartott terhelt letartóztatása alatt végig a hatóságok és a bíróság rendelkezésére áll. A súlyos bűncselekményekkel gyanúsított vagy vádolt személyeknél sem indokolt hát az előzetes letartóztatás határát kitolni vagy megszüntetni.

2) Az állam impotenciájáért nem lehet a polgárt büntetni, még akkor sem, ha őt súlyos bűncselekménnyel vádolják. A strasbourgi bíróság idén tavasszal négy Magyarország elleni ügyben is kimondta, hogy a panaszosokat (gyanúsítottakat vagy vádlottakat) ésszerűtlenül hosszú ideig tartották fogva. Hagyó Miklóst 9 hónapig, X. Y.-t kevesebb, mint 7 hónapig, Baksza Istvánt 29 hónapig, A. B.-t 23 hónapig tartották fogva, tehát a törvény által engedélyezett határidőn belül szabadultak. Ám az Európai Emberi Jogi Bíróság döntései szerint mégis szükségtelenül és ésszerűtlenül hosszú ideig voltak letartóztatásban, s Magyarország (az állam) megsértette emberi jogaikat, ezért kártérítést kellett fizetnie.

3) A gyakorlatilag korlátlan idejű előzetes letartóztatás lehetőséget ad a hatóságoknak arra, hogy az eljárást szükségtelenül elhúzzák. Ezzel a jogalkotó éppenséggel a szándékával ellentétes célt ér el, vagyis az eljárások a nagy tárgyi súlyú ügyekben nemhogy felgyorsulnának, hanem tovább lassulnak.

4) Helyes dolog, hogy a szakértői vélemények elkészítéséhez időhatárt állítanak. A szoros határidők tartásához azonban szükséges a szakértői hálózat, különösen a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet megerősítése. Ez pénzbe kerül.

5) Az előzetes letartóztatás bírói elutasítása esetén a lábperec kötelező alkalmazását kiemelkedő súlyú cselekmények esetén – megfelelő garanciák biztosításával – elfogadhatónak tartjuk mint olyan megoldást, amely kiváltja a szükségtelen és drága előzetes fogvatartást.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 60 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
parafin
2013. október 09. 23:09
Jön a magyar a magyar Guantanamo / ÁVO
=nessuno=
2013. október 09. 21:59
Gulyás a szakma megcsúfolása.
Taxin
2013. október 09. 21:41
Komoróczy Géza (Budapest, 1937. augusztus 11.) magyar hebraista, assziriológus, író, történész. Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Élete * 2 Főbb művei * 3 Díjai, kitüntetései * 4 Források * 5 Külső hivatkozások Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1961-ben, a prágai Károly Egyetemen 1963-ban végzett. 1961–1962-ben a Magyar Helikon Könyvkiadó szerkesztője volt. 1962 óta az ELTE BTK-n tanít. 1985-ben létrehozta és hosszú időn át vezette az ELTE Asszirológiai és Hebraisztikai Tanszékét. 1981-ben, 1983–1984-ben és 1987-ben Portlandben, 1991-ben és 1993-ban a Brown Egyetemen volt vendégprofesszor. 1989-ben a berlini Wissenschaftskolleg, 1994-ben pedig a bécsi Embertudományi Intézet tagja volt. 1989-től a Zsidó Tudományok Nemzetközi Uniójának vezetőségi tagja. 1990–1991-ben a Társadalomtudományi Társaság elnöke, 1991 és 1994 között a budapesti magisztrátus tagja volt. 1993–1994-ben a Demokratikus Charta szóvivőjeként tevékenykedett. 1992-től 1998-ig a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, 1999 óta tiszteletbeli elnöke. ** Árpád zsidó volt? - Dr. Balogh Sándor válasza Komoróczy Géza "professzor"-nak A HETEK „Országos Közéleti Hetilapban” pár napja, pontosabban a XVI. évfolyam 24. számában a „mélymagyarok,” azaz a nemzeti érzésű magyarok szemében vörös posztónak szánt A zsidó Árpád fejedelem és a mélymagyarok címmel jelent meg egy interjú Komoróczy Géza „történészprofesszorral.” Komoróczy úr professzorsága idézőjelet érdemel a lapban közölt interjú alapján. A „professzor” név egy professzionális történész tanárra enged utalni, amit Komoróczy úr nem érdemel meg, illetve érdemtelenül használ ebben az esetben. Inkább professzionális manipulátor, aki egy régi trükköt, illetve tekintély-csúsztatást használ, és professzori tekintélyével próbál súlyt adni tudományosan megalapozatlan véleményének.... http://corpuscuit.us/kor/index.php?option=com_content&view=article&id=271:arpad-zsido-volt-dr-balogh-sandor-valasza-komoroczy-geza-qprofesszorq-nak&catid=42:toertenelem Idiótákból és "prüdéria a gyerekekkel való szex korlátlan üldözése"-pedofilokból álló senkiháziak gyülekezete.
Taxin
2013. október 09. 21:24
Egyszerűen senkik vagytok, hej!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!