„Az ároktői bűnbanda ügye miatt a Fidesz kezdeményezi, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények esetében ne legyen felső határa az előzetes letartóztatás időtartamának. Ez most 4 év, ennyi időn belül kell megszületnie legalább az elsőfokú ítéletnek. Emellett a kormánypárt 60 napban maximálná a szakértői vélemények elkészítésének határidejét, és az előzetes letartóztatás bírói elutasítása esetén kötelezővé tenné a lábperec alkalmazását.
A többszörös rablógyilkosságok vádlottjai közül kettő múlt héten megszökött a háziőrizetből. Ezek után az ellenzék az ügyészségnek, rendőrségnek esett és eseti vizsgáló bizottság felállítását kezdeményezi. A Fidesz pedig politikai hisztériakeltéssel vádolta meg ellenlábasait, ezzel együtt módosítaná a büntetőeljárási törvényt.
A Helsinki Bizottság véleménye a Fidesz politikusainak szóban előadott törvénymódosítási javaslatairól:
1) Az államnak garantálni kell, hogy minden büntetőeljárás (a vizsgálati szakasz és az első fokú büntetőper) ésszerű időn belül befejeződik. 4 év erre minden körülmények között elegendő. A fogva tartott terhelt letartóztatása alatt végig a hatóságok és a bíróság rendelkezésére áll. A súlyos bűncselekményekkel gyanúsított vagy vádolt személyeknél sem indokolt hát az előzetes letartóztatás határát kitolni vagy megszüntetni.
2) Az állam impotenciájáért nem lehet a polgárt büntetni, még akkor sem, ha őt súlyos bűncselekménnyel vádolják. A strasbourgi bíróság idén tavasszal négy Magyarország elleni ügyben is kimondta, hogy a panaszosokat (gyanúsítottakat vagy vádlottakat) ésszerűtlenül hosszú ideig tartották fogva. Hagyó Miklóst 9 hónapig, X. Y.-t kevesebb, mint 7 hónapig, Baksza Istvánt 29 hónapig, A. B.-t 23 hónapig tartották fogva, tehát a törvény által engedélyezett határidőn belül szabadultak. Ám az Európai Emberi Jogi Bíróság döntései szerint mégis szükségtelenül és ésszerűtlenül hosszú ideig voltak letartóztatásban, s Magyarország (az állam) megsértette emberi jogaikat, ezért kártérítést kellett fizetnie.
3) A gyakorlatilag korlátlan idejű előzetes letartóztatás lehetőséget ad a hatóságoknak arra, hogy az eljárást szükségtelenül elhúzzák. Ezzel a jogalkotó éppenséggel a szándékával ellentétes célt ér el, vagyis az eljárások a nagy tárgyi súlyú ügyekben nemhogy felgyorsulnának, hanem tovább lassulnak.