Miniszterelnök úr!
Az Ön tegnapi beszéde és – attól nem függetlenül – a Hősök terén tartott központi állami ünnepség sokkolta a demokratikus közvélemény jelentős részét.
Nem pusztán egy demokratikus párt vezetőjeként, hanem a Magyar Köztársaság volt miniszterelnökeként is felhívom a figyelmét arra, hogy hazánk egyetlen közjogi méltósága sem keverheti össze a pártnagygyűlést a nemzet egészének szóló, közpénzből rendezett állami ünnepséggel!
A kormánypárt hívei nem egyenlők a nemzettel, Orbánország pedig nem egyenlő Magyarországgal. A Fidesz – egyelőre – nem állampárt, még ha Ön mindent el is követ azért, hogy az legyen. Ön talán lehet a Fidesz örökös elnöke, ám még a Fidesz örökös elnöke sem lehet Magyarország örökös miniszterelnöke.
Sokakban keltett viszolygást, egyesekben pedig félelmet az, hogy Ön katonai díszsorfal előtt tartotta meg beszédét. Ne hivatkozzon ebben baljós korszakok hagyományaira és ne takarózzon ebben más nemzetek szokásaival sem: Magyarországon és épp – a fegyverrel vívott és tankkal eltiport – 1956 ünnepén ez ízléstelenségnél is több volt! Magyarországot nem katonai junta vezeti, Ön pedig nem vezénylő tábornok: a demokratikus hatalom megszerzéséhez és megtartásához nem fegyverekre és katonákra, hanem a nép többségének támogatására van szükség.
A legnagyobb felháborodást azonban a beszéde aratta, Miniszterelnök úr!
Ön a magyar nemzet egyre növekvő – az Ön politikájával elégedetlen – részét ismét kizárta a nemzetből. Majd a közpénzből fizetett, állami ünnepségnek álcázott pártgyűlésen arra tett kísérletet, hogy politikai vetélytársainak egy részét kiátkozza a demokratikus közösségből, ’56 örökösei közül.
Miniszterelnök úr, ez nem politikai hiba: ez demokraták között egyenesen bűn!
Nekünk, demokratáknak az is honfitársunk, aki más pártra, más politikára szavaz, mint mi. A Magyar Köztársaság pedig, amelynek Ön még a nevét is elfeledtetné velünk, 1956 szellemi örökségére épült fel: minden demokratikus párt, amely ma a választók képviseletéért verseng egymással, 1956 örököse. Önnek se joga, se alapja nincs arra, hogy bármelyik politikai vetélytársát a gyilkosok leszármazottjaként bélyegezze meg, az pedig egyenesen szégyenteljes, hogy bármelyik demokratikus politikai erőről olyasmit állítson, hogy az, ha tehetné, a tömegbe lövetne.