„A jó hír az, hogy Áder imázsa mégiscsak az úriemberé, ezért általában »pártokat« emleget, és nem mutogat ujjal a demokratikus ellenzékre. Selmeczi Gabriellától eltérően nem is vizionál kiguvadó szemmel holmi balos rohamcsapatokat, sőt attól is tartózkodik, hogy előírja a trónkövetelőknek, mit és hogyan kéne tenniük. De ugye nem kell feltételeznünk a magyar állam első közjogi méltóságáról, hogy süketen és vakon abszolválta az elmúlt egy évet, és a Sándor-palotáig nem ért föl az állandó kampányzaj? Ugye az lehetetlen, hogy úgy írta alá az újabb és újabb kampánytörvényeket, hogy nem vette észre, a permanens választási propaganda fontos fogaskereke ő maga is? Remélhetőleg azt sem kell neki elmagyaráznunk, mi célt szolgál a felelős kormányzás helyett űzött rezsicsökkentés, devizahiteles-mentés, önkormányzati hón alá nyúlás, ez az egész eszement szabadságharc.
Ha viszont Áder János mindezt tudja, akkor már itt is a rossz hír: hazánk köztársasági elnöke nyíltan kampányol anyapártja, az őt erre a magas posztra juttató Fidesz mellett. Mert lehet azon lamentálni, hogy most a munkálkodásnak van ideje, a kormány kormányozzon, az ellenzék pedig jó gyerekek módjára várja a sorát, és hogy a 2014-ben várható »szabad választás a demokrácia ünnepnapja«. De a rideg való az, hogy az államelnök ezzel a közleménnyel megtette az első kísérletet, hogy befolyásolja a jövő évi választások eredményét.”