A kimeneti követelményeket meg kell határozni

„A konkrét tartalmaktól elvonatkoztatva az oktatásirányításnak az a megállapítása talán megfontolandó, hogy a kimeneti szabályozás szemmel láthatóan nem tudta csökkenteni a magyar oktatási rendszer egyenlőtlenségeit. Ha nem ez, akkor mi lehet a megoldás?

Semmiképp sem szabad azt mondani, hogy ami eddig volt, az teljesen rossz, és ami most bevezetésre került, az tökéletes lesz. A pedagógiában az a szép és az a kihívás, hogy minden gyerekhez, osztályhoz, közösséghez máshogy kell viszonyulni, nincsenek bevethető panelek. Én azt gondolom, hogy a kimeneti követelményeket meg kell határozni, de köztes állomásokat is rögzíteni kellene. A PISA-felmérések hellyel-közzel megmondták, hogy általában az oktatás hol tart Magyarországon – az átgondolandó, hogy egy gyerekre vetítve ezt hogyan lehetne mérni, bár azt gondolom és tapasztalom is, hogy a lelkiismeretes pedagógus ezt is követi. (...)

A Nemzeti Pedagógus Kart egy tavaszi törvénymódosítással hozták létre. Hogy áll a gyakorlati szervezés?

A törvény alapján a mai naptól mindannyian a Nemzeti Pedagógus Kar gyermekei vagyunk. Ugyanakkor a karnak semmilyen szabályzata nincs jelen pillanatban. Tudjuk, hogy lesz etikai szabályzata – amely nagyon súlyos felelősséggel ruházza fel tagjait és vezetőségét –, lesz alapszabálya, lesznek helyi és országos szintű vezetői. Az nem világos, hogy ezek miként fognak kialakulni. Az biztos, hogy a karnak minden KLIK és önkormányzat alá tartozó pedagógus a törvény erejénél fogva tagja lett.”