„Azt, hogy Konrád és a két másik nem felkért ember neoliberális, nem mástól, mint Fricz »CÖF« Tamástól tudjuk, aki a Heti Válasz hírére alapozva terjedelmes blogbejegyzésben kongatta meg a vészharangot kontinensünk felett: Barroso »Varsóban kiválasztotta az »elitek elitjét«, többek között Konrád Györgyöt, Per Nyholm dán író-újságírót és Tomás Sedlacek cseh közgazdászt, s megbízták őket az új európai charta kidolgozásával. Európa ezzel egydimenzióssá vált: a neoliberalizmus győzött, nincs helye többé vallásnak, nemzetnek és hagyománynak.« Fricz »három közismerten, sőt szinte szélsőségesen neoliberális emberről« beszél, »döbbenetesnek« tartva, hogy »önkényes oktrojáció« történt »arról, hogy a következőkben hogyan KELL gondolkodni Európáról és annak jövőjéről«.
Kertész Imre esetéhez hasonlóan megint úgy nyafognak valakiről, hogy nyilvánvalóan egy sort sem olvastak tőle. Ugyanis aki Konrádnak akár csak egyetlen Európa-témájú esszéjét elolvasta, az nehezen fogja tudni fenntartani az iménti kategóriáját. Konrád kifejezetten lelkes és békés híve a mai neoliberálisok által támadott, mert túl szociálisnak és központosítónak tartott föderális Európának, számtalanszor megfogalmazva, hogy szerinte az etnikai kirekesztésnek, a háborúknak leginkább egy egységesülő Európával lehet elejét venni.
Per Nyholm ismert dán újságíró, Európát beutazva annak kulturális identitását kutatja, már ha van ilyen, amúgy ő sem írt soha gazdasági témában. Tomás Sedlacek cseh sztárközgazdász pedig sok minden, de nem neoliberális, hacsak nem az ilyen kijelentéseit tartjuk annak: »Ebben a könyvben egyfajta posztmodern szellemben igyekszünk egyszerre filozófiai, történelmi, antropológiai, kulturális és pszichológiai módon közelíteni a meta-közgazdaságtanhoz vagy más néven a metaökonómiához. Véleményem szerint: eddig túlságosan nagy hangsúlyt fektettünk a matematikára, és elhanyagoltuk emberi mivoltunkat. (…) A modern mainstream, amely állítja, hogy a klasszikus Smith-féle közgazdaságtanból ered, teljesen figyelmen kívül hagyta az etikát.«”