A magyar foci nemzetközi teljesítményéről

Van itt néhány vicces hozzászólás, amelyik magyarázni próbája a magyarázhatatlan bizonyítványt, csak hát azt Karinthy viccesebben és hitelesebben is csinálta. A kutya persze ott van elhantolva, hogy az utolsó nemzetközi mércével is mérhető futballnemzedék a Nyilasiéké volt, magyarán 40 éve nincs magyar foci, ami egy dolog, csakhogy egy rakás dilettáns falábú focista, edző, úgynevezett "menedzser", tehát a slepp él belőle, mint Marci a hevesen. Ez a vérlázító.

Még egyszer: a játékosok fizikai felkészítése nem sikerült, sem a formaidőzítés. Nyilvánvalóan a bajnokságra való felkészülést tekintették a klubok és az edzők elsőrendűnek, nem pedig a kupameccseket! Szép példa erre, hogy a langaléta, nem mai gyerek Kovács Péter a norvég csapatban mit alkotott, egy gól és egy gólpassz, utóbbi kétszeri fejes kísérlet után a kapufáról pattant labdája a csapattárs elé,aki bebikázta. Nyilván ő különleges génekkel rendelkezik, mert gyorsabban reagált, mint a DVSC egyébként nem teljesen magyarokból álló védősora. A DVSC-s Somalia hozzá képest egy lefagyott és nem teljesen jól összerakott robotra hasonlított. Normál állapotban talán nem kérdés, melyik játékos a gyorsabb kettejük közül... Nyilvánvaló, hogy nem a magyar klubok játékosainak képességeivel és hozzáállásával volt gond, hanem a felkészítésben. Paradoxnak tűnik, de pont azért voltak ilyen bénák, mert teljes erőbedobással végezték az alapozó, erőfejlesztő gyakorlatokat. A magyar edzőgárda különben sem képes megfelelő fizikai állapotba hozni a játékosokat, soha nem is ment nekik... Másik példám erre a válogatottban játszó külföldi és magyar bajnokságban játszó játékosok fizikai és mentális állapota közötti látványos különbség. Nyilvánvaló, hogy felkészítési problémák áldozata lett a magyar klubok nemzetközi kupaszereplése.

Csak azért, mert rosszul szerepeltek a magyar csapatok, még nem kell temetni a magyar focit. Ettől még nem jobb nálunk Liechtenstein... A Győr például örült, hogy végre bajnok lett, tőle nem várható el a jó szereplés. Ez olyan, mint mikor az olasz focit temették: következő évben 4-ből 3 BL-elődöntős olasz volt. Majd amikor megint temették, pár hónappal később VB-t nyertek.

A legtragikusabb, hogy a futballakadémiákról sem került ki 10 év alatt egyetlen nemzetközi mércével mérhető játékos sem. Aminek már régen az kellett volna legyen a következménye, hogy elkergetik azokat a sportvezetőket, edzőket, akik ezeket irányítják, és az egész rendszert felül kellene vizsgálni. Mert az ki van zárva, hogy a magyar gyerekek tehetségtelenebbek, mint a környező országoké, nyilvánvaló, hogy a rendszer csapnivaló, és az irányítók alkalmatlanok.