„Mára egyértelművé vált, hogy a pénzügyi válság és a magyar családokat gúzsba kötő devizahitelek nyomot hagytak a magyar fiatalokon. A családban, az utcán, a boltban szerezhető mindennapi tapasztalatokon túl ezt támasztja alá egy friss, az Állami Számvevőszék és civil partnerei által készített pénzügyikultúra-kutatás, amely szerint a felsőoktatásban tanuló fiatalok közel háromnegyede egyértelműen kockázatkerülő pénzügyi szempontból.
A válság pénzügyi sokkhatása miatt érthető, hogy a mai huszonévesek a biztonságot, a kiszámíthatóságot részesítik előnyben a hozammal és a nyereséggel szemben. Ez az egyének és a társadalom egyfajta logikus és egészséges válaszreakciója a korábbi évtizedek és évek felelőtlen, megalapozatlan és végiggondolatlan eladósodására.
Azt is látni kell azonban, hogy a túlzott kockázatkerülésnek társadalmi költségei is lehetnek. A kockázatok minden áron való és minden körülmények közötti elkerülése ugyanis akadályozhatja a pénzügyi lehetőségek kihasználását, és tömeges jelenséggé válva a nemzetgazdaság fejlődésének egyik komoly gátja, akadálya lehet. Széchenyi István óta tudjuk, hogy hitel nélkül nincs gazdasági fejlődés, márpedig a hitel minden esetben kockázatvállalást is jelent egyben - mind a hitelfelvevő, mind pedig a hitelező részéről. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy ma már azok sem gondolkodnak pénzügyi kockázatok vállalásában, azaz például egy vállalkozás elindításában, ehhez hitel felvételében, akiknek ehhez és a kapcsolódó pénzügyi kockázatok kezeléséhez megvan a megfelelő képzettsége, tudása. Ennek később komoly kihatása lehet a magyar gazdaság teljesítőképességére, a beruházásokra, az innovációra, a vállalkozókedvre. Reális önismereten alapuló önbizalomra van szükség ahhoz, hogy a fiatalok képesek legyenek vállalkozni, és ezzel felívelő pályára állítani a magyar gazdaságot.”