A gazdasági média 90 százaléka liberális és szabályozásellenes

„A múlt évtized végén kibontakozó pénzügyi, majd a nyomában létrejött gazdasági válság óriási áldozatokat kívánt szerte a világban, ma sem zárult le, és társadalmi-politikai hatásai a demokratikus intézményrendszer elfogadottságát is gyengítették. Van-e valamiféle nemzetközi konszenzus arról, hogyan kerülhető-e el egy hasonló esemény a jövőben?

Ahhoz hogy megállapítsuk, a felelősök meghozták a döntéseket a következő pénzügyi, és az azzal járó gazdasági és társadalmi krízis elkerüléséhez, először is tudnunk kell, mi az a pénzügyi válság. A pénzügyi válságok mindig egy új termékkel kezdődnek, a bankok új módot találnak a nyereségek növelésére; ezúttal ez az amerikai ingatlanpiachoz kötődő subprime volt. Előbbre léptek-e a nemzetközi, európai hatóságok, különös tekintettel a két vezető piacra, az amerikaira és az angolra, a pénzügyi innováció feletti kontrollt illetően? Papíron igen, de a végeredményt majd csak a tettek bizonyítják, és ez eltart néhány évig. Az a gond ezekkel az innovációkkal, hogy kevéssé átláthatók, akárcsak a hozzájuk kapcsolódó tranzakciók, mert a szabályozott piacokon kívül zajlanak, mintha mi itt egymás között megegyeznénk, hogy mennyiért adom el magának ezt a tollat 6 hónap múlva. A döntéshozók azt kérték, hogy egységesebb, sztenderdizált termékek legyenek, és hogy minden egyes adásvétel kvázi jegyzőkön keresztül történjen. Akik minden nap regisztrálják a tranzakciókat, rögzítik a bevételeket-kiadásokat, és ha az utóbbiból sokkal több van, egyfajta biztosítékot kell majd letétbe helyezni, hogy ha éjszaka valaki csődbe megy, másnap még ki tudja fizetni a hitelezői egy részét. Ma a pénzügyi piacok 90%-ban a tőzsdén kívül folynak, és csak 10%-uk transzparens és kontrollált. Elvileg az USA, a britek és az EU, de Franciaország is belement, hogy ez az arány a következő években megforduljon.”