„A pedagógus béremelés elmaradása kapcsán óriási felháborodást váltott ki, amikor a tanárok kiálltak, és azt merték mondani, hogy ilyen fizetés mellett méltatlan helyzetbe hozzák őket a politikusok.
Él ebben az országban rengeteg dühös ember, akik valamiért még mindig nem értik, mi múlik azon, hogy kik és hogyan tanítják a gyerekeinket. Ők acsarkodnak a kéthónapos nyári szünet miatt, amit sok pedagógus elcserélne arra, hogy akkor vegyen ki szabadságot, amikor akar és amikor szüksége van rá, ahelyett, amikor lehet. Akik így gondolkodnak, nem találkoztak olyan pedagógussal, aki reggel negyed 8-kor várja a gyerekeket az osztályteremben, – egy átlagos irodai dolgozó munkaideje ugye 8-kor kezdődik –, a szólamokban nyolctól kettőig tartó munkaidőt reklamálnak. Biztosan iskolai szakkörről, edzésről sem hallottak még, amit a tanítók, tanárok, testnevelők – azok, akik negyed nyolctól a munkahelyükön vannak – délután 5-ig, fél hatig tartanak. A mi gyerekeinknek. Aztán hazamennek, nekiállnak dolgozatot javítani, összeállítani a másnapi óráikra, sokszor bűntudattal telve a saját gyerekeiknek mondva azt: Ne haragudj, kicsim, még készülnöm kell holnapra.”