A kooperatív stratégiához kormányunkból hiányzik a szándék, a konfrontatívhoz meg az erő. Így aztán, mondhatnak és mutathatnak bármit, nem mennek semmire.
„A Fidesz Berényi pártját támogatja a népszerűbb Híddal szemben, de bárkit támogat, a nemzetállam elutasítását támogatja. Orbán Viktornak és hasonmásainak azonban nem egy, hanem két, egymással összeegyeztethetetlen véleményük van a nemzetállamiságról. Mert Magyarország vonatkozásában és általában is a leghatározottabban a nemzetállam pártján állnak, és a nemzetállamok, azaz az egyes államokban uralkodó többségi nemzetek (románok, szlovákok stb.) számára követelnek minél teljesebb szuverenitást. »Európa csak erős nemzetállamok alapján létezhet« – hajtogatja a kormányfő lépten és nyomon.
Miként lehetséges ezt a kettős beszédet ilyen folyamatosan és szemérmetlenül fenntartani? Úgy, hogy a konfrontatív érdekérvényesítéshez csak erő és harci szellem kell, ráció, logika, tiszta beszéd nem. Ezeknek csak kooperatív stratégiában van funkciójuk. Ha egyetemes értékek, elvek alapján együttműködve kívánjuk az érdekeinket érvényesíteni, és érveink, hitelességünk és közös érdekeink erejében hiszünk. Ha viszont a konfrontáció stratégiáját követjük, a kényszerítő erőben hiszünk, akkor nincs szükség közösen elfogadható elvekre, akkor nyugodtan mondhatjuk minden helyzetben azt, ami önérdekünknek elvektől függetlenül leginkábbmegfelelőnek vélünk. Akkor a szó csak harci toborzásra és buzdításra való, nem szükséges, hogy általános, a táborunkon túlterjedő hitele legyen. A kooperatív stratégiához kormányunkból hiányzik a szándék, a konfrontatívhoz meg az erő. Így aztán, mondhatnak és mutathatnak bármit, nem mennek semmire.”