Hová tűnt a szlovén csoda?

2013. május 21. 10:46

A szlovén modell tanulsága, hogy működőképes államra szükség van, de az állam nem megoldás mindenre.

2013. május 21. 10:46
Rajcsányi Gellért
tagokvagyunk

„A szlovén válságon nem sikerült úrrá lenni: a négy kormányzó párt egyre inkább felőrlődött a reformok és megszorítások követelménye, valamint a társadalmi, állami és gazdasági érdekcsoportok ellenállása között. 2012 novembere óta tömegtüntetések egész sora rázta meg a korábban békés országot: Maribortól Koperig az utcára vonultak az emberek, hogy tüntessenek a megszorítások és a korrupcióval vádolt politikai elit ellen. Egy tízezres ljubljanai tüntetés könnygázzal és vízágyúval zárult, több tucat ember sérült meg vagy került őrizetbe. A szorult helyzetbe kerülő Janša időközben ideológiai háborúba kezdett, a reformok megakadása miatt a balos-posztkommunista hálózatokat vádolva. 2013 januárjában aztán őt vádolták meg: a szlovén Korrupció-megelőzési Bizottság korrupciós vádakkal illette őt. Janša ebben is balos összeesküvést látott, majd kemény adok-kapokba keveredett az egyre kritikusabb koalíciós társakkal. Utóbbiak végül megvonták tőle a bizalmat, így kormánya elbukott.

Janša helyére idén február végén Alenka Bratušeket választották kormányfőnek: Szlovénia első miniszterelnök-asszonya Zoran Janković Pozitív Szlovénia pártjából érkezett – miután magát Jankovićot is korrupcióval vádolta meg a Janšát kibuktató bizottság. A kormányt alakító Bratušeket korrektnek nehezen nevezhető módon kritizálta a bukott Janša pártja: »kormánya nem fog tovább tartani, mint a szoknyája hossza«. A szlovén politikai elitet és társadalmat megrengető elmúlt két év után a nagypolitikai újoncként mély vízbe dobott Alenka Bratušek tiszta lapokkal játszik, de mi mást is tehetne: a legkeményebb ortodox módszerekkel próbálja helyretenni a költségvetést és a gazdaságpolitikát. Két százalékpontos áfaemelést, vagyonadót, tizenöt állami nagyvállalat (a reptértől a nemzeti légitársaságon és állami bankon keresztül a telekomcégig) privatizációját készítik elő. A bankszektort megtisztítanák a menthetetlen kintlévőségektől. Ha mindez nem lenne elég, a bérekre és a jövedelmekre még egy 0,5–5,0 százalékos krízisadót is kivetnének – lebegtette meg Bratušek. Május közepén a kormány és a szakszervezetek előzetes megállapodást kötöttek a közszféra dolgozóinak 4,8 százalékos bércsökkentéséről.

A szlovén kormányzat mindenáron el akarja kerülni az EU/IMF szorító ölelését, és igyekszik önerőből megtenni minden szükséges lépést – leépítve az államot, felbontva a hagyományos etatista közmegegyezéseket. Bratušeknek most még jár a türelmi idő: belföldön és külföldön is árgus szemekkel lesik, mennyit tud megvalósítani drasztikus reformjaiból.

A sors iróniája, hogy az erős államra, korlátozott privatizációra, a politikai-közigazgatási és gazdasági elit összefonódására épülő szlovén modell két évtizedet kibírt a kelet-európai átalakulásokra különösen jellemző neoliberalizmus korszakában; és akkor látszik becsődölni, amikor egyre többfelé az erős állam iránti igény növekszik újra. A szlovén modell tanulsága, hogy működőképes államra szükség van, de az állam nem megoldás mindenre. Ha az állam nem képes folyamatosan alkalmazkodni a megváltozó körülményekhez, ha az államot menedzselik félre, az erősnek hitt állammal is ott tarthatunk végül, ahol a part szakad.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 48 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kulalak
2013. május 22. 03:26
Gúzsba kötötte őket az euro. "A legtöbb befektető mostanra már megértette az euróövezet problémájának gyökereit: Abból kiindulva, hogy a valutauniós kormányadósságoknak nincs hitelkockázatuk, a befektetők és a hitelfelvevő országok rendkívül magas adósságállományt engedtek felhalmozódni, részben olyan pénznemben, amelyet az egyes tagállamok saját jegybankjainak nem áll módjában kibocsátani. Így az euróövezeti országok most épp olyan jellegű adósságproblémától szenvednek, mint korábban a felzárkózó térség gazdaságai, csak az adósságállomány sokkal magasabb."
ciseaux
2013. május 21. 15:28
Érdekes! A szlovénok baja is egy liberális demokratával robbantak ki 2008-tól, Borut Bahor (amolyan szlovén bajnai), aki a Tito fiatal kommunistái között kezdte...Ismerős a recept?
kjkj945
2013. május 21. 15:09
Hová tűnt a szlovén csoda? elrajcsurozták!!!
tarackos
2013. május 21. 14:05
Talán tisztázni kellene mit értünk erős állam alatt. Lehet erősségről beszélni de ha tehetségtelenek vezetik a sorsa bukás. Csak idő kérdése. Szerencsére nálunk az évezred zsenije terelgeti a népet. Kicsit vak komondoros de a mienk...;)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!