„Nem célravezető a médiában pártháborút játszani, és azt ellenpártháborúval visszaverni, hogy kik a fideszes és kik a szocialista trafikosok, mert a felkavart por csak tisztánlátásunkat akadályozza. Érdemes a lényegre figyelni. Arra, hogy a felkészültség, a teljesítmény kapott-e méltó elismerést. Akkor is, ha ismeretlen a győztes, és akkor is, ha valamelyik polgármester vagy egyenesen a miniszterelnök családtagja.
A trafiktendernek az a legfőbb baja, hogy nem a teljesítményről látszik szólni, hogy a versenybe szállók felkészültsége éppúgy bizonyíthatatlan, mint a vesztesek alkalmatlansága vagy kevéssé alkalmassága, ezért aztán a győzteseket maguk a kihirdetők sem képesek megvédeni. A kiválasztás módszere (amelyet a szekszárdi hangfelvétel a lehető legrosszabb színben tüntet fel) nem megnyugtató. A trafikok kiosztása (a dohányfronton végbevitt összes, üdvözlendő változást felülírva) növeli az új rendszer iránti bizalmatlanságot, és táptalaja az irigységnek.
Aki élhetőbb és éltetőbb országot akar, annak illik végiggondolnia, hogy ez a nagyon rossz üzenet hogyan reparálható. Mert hogy javításra szorul, ne legyen kétséges.”