Jelöltjelölés

„Az önjelöltből tehát vagy lesz jelölt, vagy nem, s lehet, hogy lesz miniszterelnök, ám az is lehet, hogy nem, miként ezt Bajnainak – roppant plasztikusan és szellemesen bár –, de nem sikerült megfogalmaznia. Lehetséges, hogy a felkérés a kulcsszó, s azt akarta Bajnai az értésünkre adni kódolt formában: az lesz a miniszterelnök, akit felkérnek rá. Ennyi lenne a lecsupaszított üzenet, mert ha nem megfelelő helyről érkezik a felkérés, akkor a választói többség is előteremthető hozzá, legalábbis mintha így menne mostanság a kifinomult demokráciákban. Csak az a kérdés, ki lesz a felkérő, aki (a háttérből is akár) mozgósítani képes a választókat? Talán a pártatlan amerikai professzor, aki még nem adott és nem szerzett egy dollárt sem, se Bajnainak, se Mesterházynak. Úgy látszik, még nem döntött.

Ám mielőtt a saját nyakába borulna a jobboldal, örömkönnyeket hullajtván a baloldali bizonytalanság és kapkodás láttán, nem árt felidézni, hogy 2001-ben ilyentájt szintén kétségbeesett keresés jellemezte a baloldalt. Sejtelmük nem volt, ki légyen a miniszterelnök-jelöltjük, Németh Miklóst kapacitálták, de ő nem vállalta. Végül mint legvégső szükségmegoldást megtalálták Medgyessy Pétert, akit nemhogy a jobboldal, jó ideig a saját pártja sem vett komolyan. A végeredményt tudjuk.”