Soha nem nyitottam meg a Facebookot

„Használja is a Facebookot?

Soha nem nyitottam meg, azt sem tudom, hogyan kell. A fontosságával természetesen tisztában vagyok, de nálam még jobban tisztában van ezzel a CIA és az FBI, amely az egészet kitalálta, ne legyenek kétségeink. Az amerikai hadiipar és titkosszolgálat terméke, de ezt hagyjuk, nem tartozik ide.

Ki a műsor átvevője az MTVA részéről?

Az elkészült műsort a gyártási igazgatóságnak adjuk át, elektronikus úton. Csütörtök felvétel, péntek szkriptelés, Kardos Csaba főszerkesztő interneten átküldi a vágott verziót, vele vasárnap estére meg is vagyunk, ezt hagyja jóvá az MTVA kreatív producere. Kardost 1976, a főiskola óta ismerem, írtunk együtt jó pár filmet. Ő mindig a szerkezetben volt jó, a felvétel után ő briliáns módon érzi, hogy melyik vendég hány percet kaphat majd a műsorban, hogy megmaradjon a show dinamikája. Adás közben jegyzetel, figyeli, hol lankad a figyelem. És ebből a szempontból meg kell mondanom, hogy nincs könnyű dolgunk, mert a nézőt nehezebb manapság egyféle dologgal lekötni: példának okáért egy hetvenes-nyolcvanas években készült magyar film ma már elviselhetetlenül lassúnak hat, a remekművektől eltekintve.

Hogy állnak a nézettséggel?

A nézettségi elvárásokat teljesítjük, magunk elégedettek vagyunk, de a részletek bemutatására nem vagyok feljogosítva. De mondok egy példát: az, hogy a Kojak Budapesten-t Inke Lászlóval látták egymillióan, az nem jelenti azt, hogy az a legjobb magyar film. Azért, mert a Sátántangó-t látták kétezren, az nem rossz film, sőt az egyik legjobb hazai alkotás. De nem akarok kibújni a válasz alól, az én esetemben egy szórakoztató műsorról van szó, és nem könnyű elviselni, hogy a nézőszám a kereskedelmi érához képest jóval alacsonyabb. Ez közmédiás viszonylatban jó, de legalábbis elfogadható, ugyanakkor kéne egy kicsit marketingelni az M1 csatornát is... Legutóbb a Bagi-Nacsa páros megvert nézettségben, gratulálok nekik, ahogy Borbás Marcsi is jobb számokat hozott, mert szeretik a főzőműsorát. Ami nekem a legfontosabb, hogy mára kialakult egy hűséges közönség a műsorom mellett. Azok közül sokan, akik az RTL-en korábban néztek, a váltás után leültek az M1 elé, de meglepve látták, hogy »hú, itt hegedülnek, itt Mozart van, köszönjük.« A bulvárra fogékony nézők nagy részét elveszítettük, de kialakulni látszik egy saját közönségünk, amely minden adást megnéz.”