Eloligarcházódásosdi

„A lángoktól ölelt következmények nélküli komp-Abszurdisztán nemcsak éllovasok közt sereghajtó balkanizálódó banánköztársaság, de Európa nyelvi szemétdombja is, idehordja mindenki megunt szavait, szintagmáit, mondatszerkezeteit, rothadó közhelyek állnak bűzölgő depóniákban, roncsolt kifejezések, az egész ország egy szemantikai szeméttelep. (Egy normális országban ilyen nincsen persze. Az »egy normális ország« is kuka.)

Hogyan is lesz kiüresedett, szánalmas nyelvi roncs egy egykor világos, értelmes, életerős szóból? Hát úgy, hogy fölkapja valamelyik papagájkommandó (kuka!), bizottsági ülésről száll plenárisra, plenárisról doorstep-sajtótájékoztatóra, onnan közleménybe, Facebook-oldalra, kispublicisztikába, nagypublicisztikába, flashmobba, tüntetésre és így tovább, körbe-körbe, míg a szélei le nem törnek, színe meg nem fakul, felületén folytonossági hiányok nem keletkeznek.

Példaként vehetjük a gyönyörű hangzású, görög eredetű (már a régi görögök is kezdetben izzó tűzgolyók voltak) oligarcha szót. Hogy mit jelent Oroszországban, az nagyjából mindenki számára világos. Hogy mit jelenthet Ukrajnában, arról is sejtünk valamit. De mit jelent Magyarországon? Passz. Semmit. Kuka.”