Elfelejtett pontok egy szemétre vetett programból

„Arról szinte hajlamosak is vagyunk megfeledkezni, hogy az egész kétségbeesett megmozdulás azért jött létre, mert a kétharmad már a saját kreálmányát is megerőszakolva éppen bakanccsal tapodja bele az ikszedik módosítást az Alaptörvénybe. Azok után, hogy mindenkit hülyének vagy levegőnek néztek – az Alkotmánybíróságot is. Nyilván nem a legszerencsésebb eszköz a székházfoglalás, de éppen ez az elkeseredetten demonstratív lépés mutatta meg, hogy nincs már más. Egy ennyire cinikus, még a saját maga által összebuherált szabályokra is fittyet hányó hatalom ellen nincs. (Be szép példája volt a hatalmi romlottságnak, ahogy a szóvivők tettetett naivitással zsolozsmázták, hogy ők beszélgetni szerettek volna. Miért, az elmúlt három évben erre nem volt alkalom?)

De hát tudjuk, amúgy a soros alkotmánymódosítás esetében csak formai ügyről van szó, és a kétharmad valójában az Alkotmánybíróság útmutatásai szerint jár el (ezt hallva még néhány Fidesz-delegált is csuklik nyilván), amikor begyömöszöli a kizeccölt rendelkezéseket a korpuszba.

Valahogy a világ ezt nem így látja. Korábban Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára szólította fel a magyar kormányt, hogy halassza el a hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról. Ilyen szellemű levelet írt Manuel Barroso is Orbán Viktornak. Victoria Nuland, amerikai külügyi szóvivő útján aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok kormánya is. És így tovább.

De hát ők aztán különösen le vannak ejtve. Ők még a székházat sem tudják elfoglalni.”