„Már azt hittem, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mégiscsak komolyan veszi, hogy a nem kamarai tag mikro- és kisvállalatokat is segíti a piaci érvényesülésben. Rá kellett azonban jönnöm, hogy február végi e-mailjük, amelyben egyszerre több száz céget hívtak meg egy a 2014-es adószabályokról szóló előadásra, udvarias figyelmeztetés volt arra, hogy megint fizetnem kell. Mondjuk, máig nem értem, miért kell nekem nyilvántartásba vetetnem magam egy olyan nem állami szervezettel, amelynek nem vagyok a tagja, amely semmit nem is tett azért, hogy a cégek kötelező kamarai tagságának eltörlése után érdemes legyen benne maradni. Miért kell finanszíroznom évente egy ötezressel?
Annak idején elhangzott ugyan néhány ködös utalás a cégnyilvántartás rendbetételéről, a valójában nem is működő cégek kiszűréséről, de azoktól senki nem lett okosabb. A cégnyilvántartás a Cégbíróság dolga. Elvileg. És bár számos oka van annak, hogy a cégnyilvántartás közhitelessége enyhén szólva hagy kívánnivalót maga után, ezen okokat egy a bíróságihoz részben hasonló, részben viszont teljesen felesleges adatokat is tartalmazó új nyilvántartás sem szünteti meg.
Mégsem haszontalan a kamarai nyilvántartás. Ennél olcsóbban a kormány és annak feje nem vásárolhatta volna meg egy papíron a vállalkozók érdekeit képviselő szervezet (vagy legalábbis annak vezetőjének) támogatását. Nekik egy fillérbe sem került, a júdáspénzt törvénnyel összedobatták a (nem kamarai tag) vállalkozókkal, akik befizetésükért csak arra kaptak jogot, hogy tátott szájjal hallgassák a szervezet elnökének szájából a kormánypropagandát.”