A jogállamiság súlyos sérelmével járhat az AB-határozatok hatályon kívül helyezése

2013. március 11. 20:05

A módosítás érdemi változást nem okoz az Alkotmánybíróság működése szempontjából, de súlyos jogállamisági aggályokat vet fel.

2013. március 11. 20:05
dr. Mátyás Ferenc
Ars Boni

„Az Alaptörvény a legmagasabb szintű olyan jogi norma, amelyben az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét. Mivel az alkotmányok minden esetben az alkotmányozó hatalom »habitusán« nyugszanak, az alkotmányos berendezkedést nagyban befolyásolja, hogy az alkotmányozók diszkrecionális jogkörüket milyen mértékben gyakorolják, magyarul, azt a korlátlan hatalmat, amivel az alkotmányozó rendelkezik, milyen mértékben képes és hajlandó korlátozni (ez persze sosem vizsgálható a külső tényezők nélkül). Ilyen korlátozás például a hatalmi ágak elválasztásának bevezetése, vagy a fékek és ellensúlyok elvének alkalmazása is. Mindegyik célja annak megakadályozása, hogy egy kézben ellenőrizhetetlenül nagy hatalom összpontosuljon, mert az nagyban megkönnyítené egy diktatúra kialakulásának esélyét. A későbbi jogalkotás és alkotmányozás során fontos, hogy az egyes hatalmi ágak tiszteletben tartsák a másikat, ne sértsék indokolatlanul egymás integritását, és csak a legszükségesebb esetben és mértékben korlátozzák azok működését.

Különösen igaz ez egy olyan társadalmi berendezkedésnél, ahol az alkotmányozó hatalom nem különül el élesen a törvényhozó hatalomtól, sőt ma kifejezetten azt láthatjuk, hogy ez a kettő egy és ugyanaz. Mivel a kormányzó, az országgyűlési és az alkotmányozó akarat egy és ugyanaz, nem iktatódik sehol a rendszerbe kompromisszum kényszerét megteremtő tényező. Olyan esetben ugyanis, ahol a parlamenti többség nem éri el az alkotmányozó többséget, az alkotmányozáshoz szélesebb körű konszenzus megteremtése szükséges. A mai magyar berendezkedésben a frakciófegyelem és a kormányakarat erősebb lehet minden konszenzusra törekvésnél, ezért sokkal több önkorlátozást kell gyakorolni, amikor a kormány az alkotmányozó egyenruháját veszi magára, hiszen lényegében az elválasztott hatalmi ágak egyike kap lehetőséget arra, hogy a többi szabályozásába önkényesen beleavatkozzék.

A hatalom önkorlátozásának igénye hívta életre az Alkotmánybíróság intézményét is, egy olyan Alkotmánybíróságét, amelynek az Alkotmány (Alaptörvény) értelmezése erga omnes (mindenkire kötelező) hatályú, vagyis még az Országgyűlést is köti. Az alkotmányozó hatalom, mint a legfelsőbb hatalom természetesen megteheti, hogy átstrukturál elemeket a hatalmi egyensúlyi helyzetben, egy radikális beavatkozás azonban könnyen az alkotmányos berendezkedés megváltozását vagy eltolódását is jelentheti.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 20 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Agnieszka
2013. március 12. 08:38
Magyarország príma demokrácia volt 49-es írott és 20 év alatt kialakult "láthatatlan" alkotmánnyal, és mi történhetett itt röpke 20 év alatt? Sok jó nem. Most azok, akik a sehogysem ránk illő, rongyos ruhát szabták, szeretnének ismét divatot tervezni. Leginkább kényszerzubbonyt terveznék a sok zseniális, független "közgazdászra", akiknek szava nem volt a kárpótlás, a rabló privatizáció, iparágak felszámolása, termőföld osztrák kézbe csúszása, Nemzeti Bank aranykészletének "értékesítése", az ország devizában történő eladósítása ellen. A "jogállamiság" nem garancia egy nép vagyonából való teljes kiforgatása ellen, legalábbis az, ami itt volt, nem tudott semmit, ami a közre hátrányosnak bizonyult, megakadályozni. Talán van egy közerkölcsi nívó? Ott, ahol, itt ha van is, eléggé alacsony szintű. Sikerült minden tekintélyt, papot, tanítót, orvost, mérnököt ellehetetleníteni, az értékeket relativizálni. Talán nagyon fontos, h. a tájékoztatás korrekt legyen, élesen elválasztható legyen tény és vélemény. A Medgyessy-Gyurcsány kormányok alatt, miután ez a korrekt, disztingvált úr az épp hogy megnyert választások után ki tudta jelenteni mintegy 100.000 fős tüntető tömegnek, h. akinek TV kell, vegyen magának, mégis, valóban kialakult valamelyes Fidesz oldali nyilvánosság. Felejtehetetelen a hirdetésekkel kitömött HVG és a jól szerkesztett, érdekes de hirdetéseket teljesen nélkülöző Heti Válasz közötti különbség. Emberek, néhány fős, majd a Gyurcsány kormány alatt meggyőzőbb, de messze nem 2/3-os többség birtokában itt azután semmiféle tolerancia, konszenzus az ellenzékkel nem jellemezte a szcialista-szabad demokrata kormányzást! Meg lett mondva, h. a vállasztók 4 évre döntöttek a kormányzásról, addig meg az ellenzék nem azért kap fizetést, hogy bármibe beleszólhasson, hanem azért, h. a saját fórumain tiltakozzék, legfeljebb. Majd ha nem közvélemény kutatást, de választást nyer! Miről beszélünk? Ráadásul ilyen hosszan? Konstruktív ellenzékiség, konszenzusra törekvő kormányzás? Az előző garnitúra által "teremtett" romok tetején? Talán majd ha a fő ideologusokat, a privatizációnak csúfolt szabadrablás felelőseit legalább háttérbe vonja az a politikai erő, mely úgy kótyavetyélte el a szinte teljes magyar nemzeti vagyont, hogy annak a nemzetre semmiféle áldásos hatása nem következett be, sőt.
Csigorin
2013. március 11. 22:11
Miota lett kulon hatalmi agga kinevezve az alkotmanyozas? Tudtommal van torvenyhozoi, vegrehajto es biraskodo. Az alkotmany egy torveny, ami a tobbi torvenyt korlatozza, de attol meg torveny.
bagoj
2013. március 11. 21:28
Ki fizet az ilyen fogalmakért mint : " járhat" ,"aggályos" "lehetne" stb. stb ? Erre mondják : " ha a kicsi kutya nem "járhatna" kakálni, akkor kipukkadhatna. Ezek a "jogászok" , akik csak a rétesnyújtásból akarnak megélni. " Ha efajták nem lennének ( ! ) akkor a magyar emberek sokkal boldogabban élhetnének ( ! ). Ugye milyen szép feltételes ?
KannibálTatárÚr
2013. március 11. 20:53
..."a legfelsőbb hatalom természetesen megteheti, hogy átstrukturál elemeket a hatalmi egyensúlyi helyzetben, egy radikális beavatkozás azonban könnyen az alkotmányos berendezkedés megváltozását vagy eltolódását is jelentheti.” Az alkotmányos berendekedés megváltozását az okozhatja, ha az Ab diktálhat a parlamentnek, hogy milyen törvényeket hozhat. Egy parlamentáris országban nem összpontosulhat a hatalom egy kézben, mert a hatalom hordozója az akár több száz tagú parlament.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!