„– Figyelte-e a fehér füstöt, és mit szól a bíborosok választásához?
– Figyeltem, mint nagyon sokan ezen a világon. Minden kereszténynek fontos, hogy ki tölti be a megüresedett széket. Nyíltsága, egyszerűsége reménységgel tölthet el. Ezért is köszöntöttük őt a zsinatunk elnökségi tanácsa nevében. Bízunk abban, hogy személye jótékony hatással lesz az ökumenikus légkörre. Új fejezet kezdődik, hiszen ő az első latin-amerikai pápa. A latin-amerikai közegben egészen más az egyház társadalmi beágyazottsága, a kérdésekhez való közelítése, mint egy jóléti, nyugat-európai vagy észak-amerikai társadalomban. Szeretettel, érdeklődéssel és imádsággal kísérjük most kezdődő szolgálatát.
– Az előző pápákhoz hogyan viszonyult?
– XVI. Benedek ragyogó teológiai elme. Könyveit sok református ember jó érzéssel olvassa. Én is többször idéztem már igehirdetésben, és nem dőlt össze a debreceni nagytemplom. II. János Pál pedig karizmatikus egyéniség volt. Ő egy olyan világban, amelyik meg van őrülve a szépség, a fiatalság, az egészség kultuszától, öreg emberként is vállalta testi gyengeségét, esendőségét, és azt mondta, ne féljetek! Két eltérő habitus, és akkor mellettük megjelenik egy szelíd, egyszerű, közvetlen ember, aki a nép nyelvén beszél, és aki azt mondja, hogy eljöttetek a világ végére, hogy engem idehozzatok… Számára ez a fontos: elmenni a végekre, a perifériára, oda, ahol nagy bajban vannak az emberek, ahol a szegénység hihetetlen méreteket ölt. Ez megint egy új dimenzió, amiben számos olyan vonást fel lehet fedezni, ami megvan protestáns töltetben is. Ferenc pápa lelkülete nemcsak a római katolikus egyháznak jelent sokat, hanem az egész emberi világnak is.
– Sok szó esett a beszélgetés során a keresztények egységének fontosságáról. Szép hagyomány, hogy a magyarországi keresztény egyházak vezetői közös húsvéti üzenettel fordulnak a híveikhez. Az idei üzenet mit hangsúlyoz?
– Az idei üzenetünkben azt emeljük ki, hogy Krisztus feltámadása örömet és reménységet ajándékoz nekünk. Nem szükségszerű, hogy az emberiség élete a pénz hatalma alatt roskadozzon. A világ meghatározója minden ellenkező látszat ellenére nem a személytől elszakadó gazdaság vagy az emberi önzés, nem is a nyers erőszak, hanem a mindenható Isten szeretete. Az ő akaratának keresése és követése a legnemesebb erkölcsi mérce. Nagypéntek keresztje és húsvét üres sírja együtt hirdeti a mai világnak, hogy győzött a halálon az élet. Jézus feltámadásának örömhíre ajándékozza meg az embert, a családot, a közösséget, az egyházat és a világot azzal az igazi erővel, amely alkalmas az élet értékesebbé tételére.”