„Az Éhségmenet pont azért fontos, hogy a megszerzett kiváltságainkat ne kelljen feladnunk. Megkérek minden elvtársat és elvtársnőt, hogy nagy figyelemmel öltözködjenek az eseményre, mert a ruházatunkkal felhívhatjuk magunkra a figyelmet. Tudom, hogy sokan szeretik közületek a Boss, vagy az Armani termékeit, de most a nemes cél érdekében még a Szanyi elvtárs se jöjjön ilyen cuccokban, mert az ellentétest hatást érhet el. Esetleg vegyétek elő a vadászatokhoz, horgászathoz használatos öltözéketeket, érdemes egy kicsit összekoszolni ezeket a viselés előtt. Néhány szakadás, esetleg festékfolt ajánlott. Vigyáznunk kell, mert nem csak az úrhatnám polgári oldal árgus tekintetétől kell tartanunk, de ott lesz az a sok ostoba csóró is, az ő dühüket sem ébreszthetjük fel, még a végén eszükbe juthat, hogy mennyi közünk is van valójában az ő nyomorukhoz. Ne felejtsétek soha: a saját gyöngyéletünk az első, minden más utána jön. Ezért az Éhségmenetben úgy kell részt vennünk, ahogy Rákosi elvtársék éltek vidám életüket az ötvenes években, tehát feltűnés nélkül. Drága barátaim figyeljetek a szavaitokra is! Nem eshet szó a Menetben a dél-amerikai körutakról, az ázsiai értekezletnek álcázott orgiáinkról sem. Legjobb, ha nem nagyon beszéltek, legfeljebb tőmondatokkal, rövid igenekkel, nemekkel. Ha alkoholt visztek magatokkal, amit egyébként ajánlok nektek, az a hetvenes, nyolcvanas években a boltokban megszokott olcsó pálinka legyen. Javaslom, két üveggel vigyetek magatokkal, az egyikből isztok ti, a másikból kínálhatjátok a lumpeneket.”