A Hallgatói Hálózat három vitája a valósággal

„1. A Hallgatói Hálózat nem fogadja el, hogy a felsőoktatásba való bekerüléshez minőségi versenyt kell megnyerni. Kizárólag azért, mert egy szőke lány két szép szemével pislog a vizsgabizottság tagjaira, még nem lehet belőle jogász, szabadbölcsész, filmesztéta vagy andragógia szakos hallgató. Az említett három szakma egyébként minden bizonnyal lehetne hasznos is társadalmilag, de kizárólag akkor, ha a szak reprezentánsai a legtehetségesebb középiskolások közül kerülnek ki. Az államilag finanszírozott helyek elnyeréséhez egyes szakokon komoly teljesítményversenyt kell megnyerni – ez korábban is hasonlóan működött. A változás mindössze az állam egyes, nemzetgazdaságilag preferált szakok irányába való motivációs ösztönzése miatt élesíti a minőségi versenyt az úgynevezett slágerszakokon, az viszont tényszerűen nem igaz, hogy a kormány teljesen kizárná e képzésekről az állami finanszírozás lehetőségét.

2. A Hallgatói Hálózat nem tud azonosulni a piaci igényekkel. A közismerten szétkozmetikázott pályakövetési statisztikákra hivatkozva azt állítják, hogy nincs túlképzés azokon a szakokon, melyek államilag finanszírozott helyeinek elnyeréséhez komoly minőségi kritériumokat kell teljesíteni. De vajon hiteles-e egy marginális csoporttól, ha olyan számadatokra hivatkozik, melyek egyáltalán nem alkalmasak a végzett főiskolások, egyetemisták többsége szubjektív elégedettségérzésének kifejezésére?”