Beszélgetések Európáról II. – Interjú Rezsőházy Rudolf professzorral

„MM: Amennyire a válaszai alapján látom, Ön szerint Európa évszázadok óta bevett alapértékei kerültek napjainkra válságba és ez okozza társadalmaink elbizonytalanodását, nyugtalanságát. Van megoldás vagy valamiféle kiút Európa számára?

RR: 1/ Kezdjük egy általános érvényű megjegyzéssel. A legtöbb társadalom rendelkezik önkorrigáló képességgel. Ha egy káros jelenség veszélyesen elterjed, ez előbb-utóbb fölismerhetővé válik. A problémát diagnosztizálni lehet. Mozgalom indul el, hogy a problémára megfelelő orvoslást találjanak ki. Ez cselekvést indít el. Majd kiderül, hogy született-e megfelelő eredmény, vagy hogy más irányban kell-e megoldást keresni. Mindez olykor igen hosszú időt vesz igénybe (gondoljunk pl. a fiatalok bűnözésére és alkalmazzuk erre a fönti gondolatmenetet).

2/ A társadalmi változások sebessége különböző. Bizonyos jelenségek naponta módosulnak. Így van ez pl. a tőzsdével. Mások, mint az értékrendszerek, hosszú távon alakulnak át. A Szovjetunió lakossága 70 éven át ugyanannak az ideológiának volt kitéve. A propagandagépezet minden ellentmondás nélkül működött. A rezsim mégis összeomlott, és a kommunista világnézetből alig maradt fönn valami. Új értékek »beültetése« tehát még két-három generáción át is szinte eredménytelen maradhat.

3/ Egy demokratikus társadalomban, mint a mienk, több »érték-termelő« intézmény létezik, ezek szabadságnak örvendenek és egymással versenyezhetnek. Pillanatnyilag még mindig a »posztmodern« áramlat uralja a porondot. Hacsak nem történik valami dramatikus esemény, amely ezt a helyzetet megváltoztatja, még hosszú ideig többségi helyzetben maradhat. De megeshet, hogy még egy dramatikus esemény sem hat a fő véleményformálókra. Lásd az AIDS rohamos terjedését. Noha a járványt a szexuális szabadosság okozza, a betegség nem vezetett a viselkedési normák megkérdőjelezéséhez. A megfékezést célzó javaslatok között az óvszer győzött a párkapcsolati hűség fölött.”