Én kérek elnézést

"Ungváry fejében annyira és oly' rég összeállt a »mi« és az »ők« dualitásának kétbites rendszere" Helyesen: EGY bites.

"Ungváry Rudolf gondolkodása semmivel sem különb a folyton zsidóveszélytől rettegőkétől." ...és erre csak most jöttél rá, András? :)))

Mikor Nagy Imrét felakasztották, Ön megbecsült káder volt, kedves uram. Hogy csinálta? Index: ..egyes kritikusai megjegyzik, hogy ekkora hatalom a kultúra területén Aczél óta nem volt Magyarországon senki kezében. Fekete György: Ez a legalantasabb vád, az Aczél Györggyel való összehasonlításom majdnem perképes, mert az egész életem arról szólt, hogy hogyan tudok kibújni ez alól. Volt egy régi mondás, amely azt mondta, hogy a szocializmusban az tud normálisan élni, aki a szocializmuson belül él a szocializmuson kívül. Érdekes ez a régi mondás, de azért nézzünk néhány tényt, kedves Fekete György. A kádári diktatúra, amely alól Ön „egész életében szeretett volna kibújni”, 1956 vérbefojtásával jött létre; 1957-ben és ’58-ban elegáns pozíciókba nem a rendszeridegen elemek kerültek. Meg lehetett persze húzódni a háttérben, „ne szólj szám, nem fáj fejem” alapon. De aki a megtorlás éveiben karriert akart – mert számára az volt a „normális élet a szocializmuson belül” – , az bizony nem maradhatott kívül. (Ha Önnek mégis sikerült, érdekelne, hogy miként.) A rendes forgatókönyv szerint az állampárt tagjának kellett lenni, ádázul gyűlölni az „ellenforradalmat”, és vagy magas pártkapcsolat, vagy – bizony – a BM-mel való együttműködés volt szükséges hozzá. Esetleg Aczél György, vagy (korábban) Szirmai elvtárs személyes oltalma. Különösen, ha valaki hirtelen, nagyot akart előre lépni. Mint például Ön, aki 1956-ban végezte el az Iparművészeti Főiskolát, és a következő évben már az ÁÉTV-ben (Általános Épülettervező vállalat) volt irányító tervező. Mikor Nagy Imrét felakasztották, Ön ezek szerint megbecsült káder volt, kedves Fekete György. Hogyan csinálta? Tán nem tévedek nagyon, ha feltételezem: ezt nem „hithű református presbiter”- ként érte el. Félreértés ne essék: nem gyűlölöm én a komcsikat. Az ember változhat. Ráadásul beletörődünk lassan, hogy a bolsevik rendszer egykori, mára önérzetessé vált kiszolgálói ott vannak mindenütt, a Fideszben is. Csak az arcuk lenne kisebb, kedves Fekete György!

Esterházy Péter az Élet és Irodalom eheti számában reagál Böröcz István MTVA-vezér szavaira, miszerint csak az ő személyére és munkásságára való tekintettel kértek az írótól bocsánatot azért, mert kivágták a Nemzeti Színházzal foglalkozó részt a Magyar Rádióban leadott kulturális ajánlójából. „Hogy mi nem illett hova? Egy laza beszélgetéses ajánlóba mi tud nem illeni?” – teszi fel a kérdést Esterházy Péter író arra reagálva, hogy Böröcz István szerint azért vágták ki Esterházy kulturális ajánlójából a Nemzeti Színházról szóló részt az MR1-Kossuth Rádióban, mert az a néhány mondat „nem illett oda”. „Hát el tetszik lenni tévedve lenni. Van az az anekdota a szolnoki rendőrfőnökről meg a kurváról, hát ön már rég nem lesz vezérigazgató, amikor én még mindig strichelni fogok a Körúton, úgy értve, hogy még mindig n-ed rangú magyar író leszek, büszkén, hogy tagja lehetek annak a céhnek, amely nélkül ön vezérigazgató sem lehetne. Ez sok, visszavonom, lehetne. Mert mért ne lehetne meg egy közrádió irodalom nélkül? De akkor Wass Albert sincs” – írja Esterházy reagálásában Böröcz Istvánhoz intézve szavait. Látod, te kis pöcs Stumpf?