A diákok kikérdezése diktatúrákat idéző gyakorlat

„Az információs önrendelkezési jogról szóló törvény (Infotv.) szerint többek között a politikai véleményre vagy pártállásra vonatkozó személyes adat különleges adatnak minősül. A felsőoktatás átalakításával, tehát valamely közpolitikai kérdésről kinyilvánított vélemény, valamint az adott kérdésről szóló tüntetésekkel kapcsolatos vélemény politikai véleménynek minősül, függetlenül attól, hogy valamely országgyűlési pártról vagy egyéb szervezetről véleményt mond-e valaki vagy sem. Fontos megjegyezni, hogy ha valaki nyilvántartásba veszi azok véleményét, akik önként kifejezték azt, akkor rajtuk kívül azokról is előáll egy nyilvántartás, akik bármilyen okból tartózkodtak véleményük kinyilvánításától.

A különleges adatokat a magyar jog speciális, kiemelt védelemben részesíti, az csak az érintett önkéntes, határozott, tájékozott, írásbeli hozzájárulásával kezelhető. Ennek hiányában nemhogy jegyzőkönyvet felvenni, hanem még a véleményükről sem lehet kikérdezni a diákokat. Önmagában tehát még egy beszélgetés is jogszerűtlen adatkezelést eredményezhet, ha a diákok nem önkéntesen mennek az igazgatóhoz. Amennyiben jegyzőkönyv is készül a beszélgetésről, az az adatkezelésnek egy újabb jogszerűtlen eleme. Ha pedig az iskola egy hivatalnak is megküldi a jegyzőkönyveket, az jogosulatlan adattovábbításnak minősül, és a hivatal is jogosulatlan adatkezelővé válik. Ráadásul az iskolák ilyen típusú adatkezelése mindenfajta legitim célt is nélkülöz.

Az érintett diákok és tanárok számára több lehetséges út van, hogy az ellenük irányuló jogszerűtlen eljárással szemben érvényesíthessék jogaikat.

1. Az Infotv. alapján az érintett diák tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, és kérheti a jegyzőkönyvek megsemmisítését. Amennyiben az iskola jogszerű adatkezelést állapít meg és ezzel a diák nem ért egyet, vagy az iskola 15 napon belül nem válaszol, akkor 30 napon belül a diák bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el, és az iskola köteles bizonyítani, hogy jogszerű volt az adatkezelése. Ha ezt nem sikerül bizonyítania, akkor akár még kártérítés is követelhető az iskolától.

2. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál nemcsak a jogosulatlan adatkezeléssel érintettek, hanem bárki vizsgálatot kezdeményezhet a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogsértés miatt. A Hatósághoz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrány, és ha a bejelentő kéri, kilétét a Hatóság nem fedheti fel. Ha a jogellenes adatkezelés különleges adatokat érint, a bejelentést követően hatósági eljárás indul. A Hatóság nemcsak az adatok törlését rendelheti el, hanem bírságot is kiszabhat, ami százezertől tízmillió forintig terjedhet.
Töltse le a bejelentés megtételéhez szükséges iratmintát (.doc) >>
A TASZ, amennyiben felhatalmazást kap a diákoktól, szívesen megteszi a szükséges lépéseket, de nélkülük nem kíván paternalista módon jogokat érvényesíteni.

3. Az adatvédelmi jogkövetkezményeken kívül a listázásnak polgári jogi jogkövetkezményei is lehetnek. A személyhez fűződő jogokat az iskolai adatkezelés és adatfeldolgozás sem sértheti, és politikai véleményük miatt a diákokat sem érheti hátrányos megkülönböztetés az iskola részéről. Ellenkező esetben polgári per indítható a jogosulatlan adatkezelést végző iskola ellen. A perben a diák követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, továbbá a lista megsemmisítését, és kártérítést is követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

4. Végül a listázásnak büntetőjogi következményei is lehetnek. A Btk. szerint vétséget követ el az, aki személyes adattal visszaél. Mivel a tényállás megállapításához az szükséges, hogy a jogosulatlan adatkezelés jelentős érdeksérelmet okozzon, bizonyítani kell azt, hogy a politikai véleménye miatt a diák például intőt kap, vagy őt más módon szankcionálták. Amennyiben a bíróság megállapítja a személyes adattal való visszaélést, a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés lehet.”