Rogán üzenete a színpadról

„»Ezt nem engedjük.« – mondta; szívesen értelmeznénk ezt úgy, hogy nem a színpadnak szólt, s ezentúl egy másik politika következik, de a kormánypárt képviselője nem mondott semmi olyat, amiből erre következtethetnénk. Nem húzott határt saját politikájukban. Egy mondata volt csupán, amit értelmezhetünk a hatalmon lévők felelősségvállalására vonatkozónak, az utolsó: Magyarország megvédi polgárait. Ezt ugyan még nem tapasztaltuk, kivált hajléktalan és cigány honfitársaink nem tapasztalhatták, viszont már olvastuk nem egy kormányközleményben, azokban sem jelentett semmit. Mint ahogy az a gusztustalanul giccses, súlytalan és zavaros lírai betét sem jelentett semmit Rogán beszédében, amelyben a Birkenau sínszálai mellől hozott marék földről beszélt: »Mikor átléptük a magyar határt, éreztem, hogy hazatért vele egy lélek is. Ha ez a lélek ma itt van velünk, tudja, hogy nem volt hiába.«

Ez azért ennyire nem egyszerű, frakcióvezető úr.

»Ezt nem engedjük. Ezt már nem engedjük« – így hangzott szó szerint Rogán kiáltása. Mint aki elszólta magát: áttételesen visszaigazolni a gyűlölet politikáját lehet, paramilitáris szervezeteket tűrni lehet, solymosieszterezés belefér, a zsidók listázása már nem fér bele. Burkoltan lehet, nyíltan nem. Ezt üzente Rogán Antal a színpadról, nem mást.”