Ám mégis, azt állítani, hogy a kereszténység „rabszolga vallás” – ráadásul Hegelre hivatkozva – eléggé logikátlan állításnak tűnik.
„Sajnos a rendszerváltozás utáni Magyarországon a kereszténységhez való viszonyt a történeti kereszténység emlékeihez való érzelmi viszony tematizálta, s ez a körülmény brutális módon leszűkítette az európai kultúrtörténeti múlt horizontját. Ekként válhatott a hagyományhoz való érzelmi viszony a politikai törésvonalak egyik legfontosabb elemévé.
Holott, állítom, a zsidó-keresztény hagyománynak mint a mai Nyugat összefoglaló kulturális keretének a tematizálása nem feltétlenül jobboldali-konzervatív privilégium. Sajnálatos módon azonban erről a bal/liberális oldalnak semmi mondanivalója nem volt, mintha bizony évezredes folyamatokat egy tollvonással meg lehetne szüntetni, vagy akaratlagosan figyelmen kívül lehetne hagyni. Holott a mai nyugati értékközösség alapvető elvei éppenséggel megfogalmazhatók lennének zsidó-keresztény-biblikus alapokon is. Mi több, abból származnak. Honnan máshonnan?”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki nem azonos Laár András Jézus nevű jógijával. Vizvári Soma írása.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
Sok fiatal férfinek lett elege abból, hogy egyre több protestáns templom előtt lógnak a pride-zászlók és a Black Lives Matter transzparensek, ezért úgy érezték, lépniük kell.
Ódákat zeng a helyi sajtó a PAOK csütörtöki teljesítményéről a labdarúgó Európa-ligában, miközben a görög csapat román edzője az 5–0-s győzelem ellenére is a Ferencvárost méltatta.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
