Orbán Viktor annyira megdolgozik a sikerért, hogy az még a Le Figaro tudósítóját is elgondolkodtatta
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
Egy „listázást” követelő radikális agymenésnek – már csak a széles kört átfogó tiltakozás miatt is – kevesebb esélye van rá, hogy megvalósuljon, mint annak, hogy az Orbán-rendszer minden ízében kiépülve tovább bontogassa a demokrácia rogyadozó épületét.
„S ha így van, a történteket nem feledve, de továbblépve, tegyük fel a kérdést, mi jelent nagyobb veszélyt a magyarországi demokrácia jövőjére: az, hogy zsidózó jobbikos képviselők túllőnek a célon, vagy az, hogy például a jelenlegi Fidesz – a választási eljárás rendjét saját képére megváltoztatva – hatalmon marad 2014 után. (Egyéb jogszabályokról nem is beszélve.) Természetesen előbbi sem kicsi, pláne nem figyelmen kívül hagyandó veszély, éppen hogy folyamatosan igényli a demokraták hangjának határozott felemelését, tiltakozását, ahogy az eddig is történt, hiszen a Jobbik korábban sem különösebben rejtette véka alá szélsőséges, zsidó- és cigányellenes radikalizmusát. (Más kérdés, hogy nagyon nem ugyanaz a helyzet, ha mindennek nem az utcán, hanem a törvényhozásban adnak hangot.)
Úgy gondolom, a jelenlegi helyzetben egy »listázást« követelő radikális agymenésnek – már csak a széles kört átfogó tiltakozás miatt is – kevesebb esélye van rá, hogy megvalósuljon, mint annak, hogy az Orbán-rendszer minden ízében kiépülve tovább bontogassa a demokrácia rogyadozó épületét. Ennek a lehetősége a mostani viszonyok között reálisabb és jóval nagyobb is. A Fidesz mindent elkövetett és elkövet majd annak érdekében, hogy hatalmon maradva (régi és új elemeket ötvöző) autokratikus rendszerét teljes mértékben kiépítse, a társadalmat meggyőzze, hogy ezt kell szolgálni, vagy akár, akarva-akaratlanul, a támogatását is kikényszerítse. Érdemesebb most már erről is beszélni, még ha szemünk sarkából továbbra is figyelnünk kell a remélhetőleg valóban »politikai karanténba« szoruló szélsőjobbra. A látszat ellenére a Fidesz a mostani elhatárolódással nem került vissza a demokratikus közép pozíciójába, csupán a Jobbikot kívánja önmagától még inkább jobbra tolni, folytatni a saját rendszerének stabilizálását, s hozzá »az emberek« szimpátiájának (vagy csak némaságának) megszerzését. Ez bizony – ismétlem, a gyakorlatba való átültethetőség szempontjából – nagyobb, reálisabb veszély. Egy sok szempontból a Horthy-kort idéző autokratikus rezsim persze élhetőbb, mint egy ugyanilyen irányú diktatúra, de a demokráciához képest kívánatosnak ugyanúgy nem nevezhető.”