A közpénzeket nem csak szabályszerűen, hanem célszerűen és eredményesen kell felhasználni.
„1. Fenntartható adósságcsökkentéshez a költségvetési gazdálkodásban az eredményességnek és a hatékonyságnak kell érvényesülnie, ennek feltétele a kiszámíthatóbb tervezés, amit a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben megfelelő tartalékok képzésével lehet csak megalapozni.
2. A költségvetési kiadások mennyiségét és minőségét nem szabad elválasztani egymástól. A közkiadások mérséklésének, a takarékos gazdálkodás ideális módja az lenne, ha eredményességi követelményeket támasztanának minden adóforint elköltésével szemben.
3. A közpénzeket nem csak szabályszerűen, hanem célszerűen és eredményesen kell felhasználni. Ez azt feltételezi, hogy az egyes költségvetési kiadási előirányzatokhoz egyértelműen meghatározott célok kapcsolódnak, és mérhető kritériumok állnak rendelkezésre annak eldöntéséhez, hogy a kívánt célok teljesülnek-e.
4. A költségvetési szférában is olyan információs és számviteli rendszerre van szükség, amely megbízható képet egy-egy szervezet gazdálkodásáról, a közpénz-felhasználásáról, ideértve az amortizáció képzését is.
Az ÁSZ ellenőrzései azt mutatják, hogy a költségvetési kiadások jelentős része esetében ettől még messze vagyunk. Szeretnék azonban ebben nem problémát, hanem lehetőségét látni. Az említett kitörési pontok ugyanis azt jelentik, hogy a közpénzek jobb szabályozása révén a kevesebb is több lehet, azaz a szigorú költségvetési gazdálkodás mellett is beindulhat a gazdasági növekedés és javulhat az országunk versenyképessége.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Valaki szóljon neki, hogy nyílt lapokkal nem igazán jó pókerezni.
Most az Európai Unió térfelén pattog a labda.
A hároméves költségvetési terv 2026-ra és 2027-re enyhe csökkentést irányoz elő a katonai kiadásokban.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
