„Leszáll az éj, lemegy az első ünnepi nap, jön az unalom, mindenki fel a fészbukra. Ezt tettem én is. És hiba volt. Hoffmann Rózsa/Fekete György/Vidnyánszky szívatása, Orbán-karikatúrák, kamu Kövér László igazolványok és minden, ami Fidesz/kormányzat-trash fogadott. Vannak, akik nem tudnak leállni. Vannak, akik bent ragadnak, vannak, akik annyira komolyan veszik magukat, hogy karácsonykor is ők »az« ellenzékiek. Nem tudom eldönteni, hogy melyik a kínosabb: karácsonyfát fényképezni, miközben a háttérben apu bontja ki a teljesen haszontalan, 132. barkácskészletét, vagy karácsonykor is lihegni egyet a kormányon. Nem egyet, mert közben a másik ellenzéki is hozzászólt, indul a szófolyam, minden mondat egy Ellenzéki Kerekasztal, szabják az új választási rendszert, jelölik ki az alkalmas alkotmánybírókat, keverik az antipolitikát az apolitikával, szóval megint politikai innovátornak hiszi magát az, aki eddig sem volt. Amikor nem tud leállni az ellenzéki: »Várj, drágám, mindjárt hozom az ecetes halat, csak írt a barátom, még a KISZ-ben ismertem meg, tudod, akivel hekkeztünk a nyáron –, na, szóval ő írt egy vicceset, Kövér László képe alá. Huuh, de jó, na, erre még reagálok, hol az egér?!«. Boldog karácsonyt, ellenzéki!
Le is szakadtam a hálóról, annál még az Apácashow 2. is jobb, mint, amikor két ellenzéki osztja és kommenteli a mémet karácsony este, majd szidja az arra érdemeseket. Képzelem, mit művelnének egy ellenzéki ismerős temetésen.
Karácsonynak vége, ellenzéki, felkészül, jön a szilveszter! Akkor lesz majd csak sok okosság a trombitában és a fészbukon.”