Hogyan gondozzuk fideszesünket?

„A kormány nem kommunikál a választóival egyenrangúként, csak és kizárólag alattvalói vannak és ellenségei. Az alattvalóknak kérdőíveket küldözget, amiken gondosan be vannak írva előre a helyes válaszok, az ellenségeiről nem vesz tudomást, nem áll velük szóba, de megsemmisítésükről gondoskodik. Nem ölnek meg senkit, mielőtt valaki félreértené, csak elvágják a forrásokat, megakadályozzák a megélhetést, folyamatosan zaklatnak, ellenőriznek és korlátoznak mindenkit, aki nem hajlik meg eléggé.

Lassú és unalmas terror.

A következő hónapokban, de legkésőbb jövő ősszel kiderül, hogy elég-e a Milka csoki és a fásultság ahhoz, hogy a rendszerváltás legszórakoztatóbb és legígéretesebb pártja folytassa ezt a majdnem demokratikus, majdnem európai, majdnem kibírható kormányzást, vagy csak a kétharmados maradványaik óvják meg őket a villámgyors feledéstől. Nem mennék bele jóslatokba, de elég vacakul állnak a demokratikus erők ebben az iszapbirkózásban, és minden egyes törvénymódosítással romlik a helyzetük. Mindezek ellenére azonban lehet, hogy helyükre kerülnek a dolgok, és a Fidesz politikusai maximum Krumpli kutyának és megfelelő számú gyermeket még nem szült feleségüknek parancsolgathatnak, mi meg itt állunk egy rakás vállalhatatlan, de kétharmad hiányában megváltoztathatatlan törvénnyel, rendelettel, ráolvasással és korlátozott hatókörű átokkal, amit használni, eltörölni nem lehet.

A menekülési útvonalakat azonban szabadon kell hagyni a Fidesz képviselői, alkalmazottjai, sőt még másod-harmad vonalbéli politikusainak is, különben előfordulhat, hogy a Jobbik felé veszik az irányt, magukkal víve szavazókat. Egy erodáló Fideszből Pokorni vagy Navracsics sohasem menne jobbszélre, de Kövér vagy Tarlós simán, főleg ha fenyegetve érzik magukat, és felelősségre vonástól, bosszútól kell tartaniuk, ilyesmivel fenyegetik őket.”