Magyarország nélkül zárkózik fel a régiónk?

„Melyek tehát a már első látásra szembeötlő trendek? 1. Közép- és Kelet-Európát leszámítva, az EU távolodni fog az Egyesült Államoktól, az egy főre jutó kibocsátás egyetlen régióban sem éri el az amerikai érték 80 százalékát; 2. Dél-Európára tartós lejtmenet vár; 3. 2017-re Közép-Európa az egy főre jutó GDP alapján befoghatja az euróválság által leginkább sújtott mediterrán államokat (ideértve Olasz- és Spanyolországot); 4. a sokat csodált északiak visszacsúsznak a második helyre a mérsékeltebb ereszkedést mutató nyugatiak mögött; 5. Kelet-Európa GDP-je 5–6 év múlva a folyamatos felzárkózás mellett is csak az amerikai mutató 40 százalékán áll majd, és egy lakosra jutó nemzeti jövedelme alig haladja meg a legfejlettebb (nyugati) régióban mért felét.

Közép-Európa várható jó eredménye persze nem jelenti azt, hogy – a tanulmányban külön nem tárgyalt – Magyarország teljesítménye is biztosan belesimul majd ebbe a trendbe. Sőt, egyelőre úgy néz ki, hogy ami a régióban történik, az a magyar fejlemények dacára következik be. Térségünk több állama – a válságot visszaesés nélkül megúszó Lengyelország és a krízisen hamar túllendült Szlovákia, valamint a régóta nagyságrenddel fejlettebb Szlovénia és Csehország – kedvezőbb helyzetben van a reálgazdasági felzárkózás szempontjából, mint Magyarország. Nálunk 2009 után idén ismét recesszióba süllyedt a gazdaság, és a GDP-bővülés üteme jövőre és 2014-ben is csak minimális lehet. A növekedés összetevői közül a fogyasztás és a beruházás nagyon alacsony szinten áll, trendszerűen hosszú évek óta visszaesést mutat. A középtávú kilátások szemponjából a beruházási ráta régiós összehasonlításban igen alacsony szintje a legnyugtalanítóbb; félő, hogy a gazdaság tartósan a jelenlegi fagyott állapotban marad. Az egyetlen, ami Magyarországon viszonylag jól teljesít, az a (nettó) export, hosszú évek óta ez húzza a gazdaságot.”