„Kicsit igazságtalan, hogy a külvilág nem szavazhat az amerikai elnökre. A személye és politikája az amerikaiakon kívül is olyan sok ember életét érinti meghatározó mértékben, hogy valahogy igazán figyelembe vehetnék a franciák, a koreaiak meg az argentinok véleményét is például. Azt speciel tudjuk, mert felmérték, hogy Európában Barack Obama simán nyerne.
Az európaiak továbbra is a hozzájuk hasonló gondolkodású, az ő politikusaikkal összevethető, intellektuális vezetőt látják benne, négyötödük rá szavazna. A magyarok persze ebben is mások. A kormánypárti hetilap címlapján minősíti lufinak Obamát, a miniszterelnök külpolitikai kétbalkezével készült kisinterjúból pedig kiderül, amit eddig is tudtunk: Orbán utolsó reménye amerikai kapcsolatainak rendezésére az, ha Mitt Romney nyer. Valószínűleg keservesen csalódna, bár ezt talán sosem fogjuk megtudni, mert a prognózisok zöme Obama mellett szól. De ez mindegy is.
Amire nekünk elsősorban figyelnünk kellene, az nem is az, ki győz a mai elnökválasztáson, hanem az, hogy az amerikaiak megosztottsága (aminek a Republikánus Párt jobbszélén szerveződött Teaparti mozgalom egyszerre következménye és oka) immár nemzeti céljaik megvalósítását veszélyezteti.”