Szabadság és megtorlás

2012. október 06. 10:01

A vértanúk megvillantanak valamit a szabadság és a magyar lét misztériumából.

2012. október 06. 10:01
Ugró Miklós
MNO

„Vajon mi hiányzott a dúsgazdag földbirtokosnak, Kiss Ernőnek ahhoz, hogy szabadnak érezze magát, s az életét áldozza érte? Vagy mi hibádzott az egyik legősibb magyar mágnás család sarjának, Dessewffy Arisztidnek a szabadságához, mi lehetett az a valami, ami az életénél is fontosabb volt? Vajon miért volt az életénél is előbbrevaló a magyar szabadság a szerb Damjanichnak, a horvát Knézichnek, a német Láhnernek, Leiningen-Westerburgnak, Poeltenbergnek vagy Schweidelnek, aki a forradalom kitörése idején kapott osztrák nemességet a császártól harmincévnyi hűséges, megbízható szolgálatáért? Sorsuk megvillant valamit a szabadság és a magyar lét misztériumából, ugyanakkor kiábrándító józansággal döbbent rá általában a hatalom gyilkos gyávaságára.

A történelem kezdete óta mindig voltak – s csak remélni tudjuk, hogy nem mindig lesznek – olyan politikai erők, városok, országok, földrészek vagy éppen földrészeken átívelő hálózatok urai, akik folyton személyük elleni merényletnek, gyilkossági kísérletnek minősítették egyének, közösségek, nemzetek szabadságvágyát, szabadságra való törekvését. S ezek a hatalmasok a főbenjáró bűnöket gyakran büntetlenül hagyják (ezzel is jelezve: ők urai bűnnek és büntetésnek), a szabadság bármily röpke átélését és örömét azonnal megtorolják.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tetigi
2012. október 07. 12:05
Zokni az agyad, büdös zokni.
Peter8811
2012. október 07. 04:49
Először csak vértanúk voltak, aztán 1957-re már lett vérbíróságunk is. 2006-ra már vérrendőrségünk is ékezet hiánnyal.
Semaszop seszadi
2012. október 06. 18:52
És elmegy sok ember előtte: A Katona, ki szíven döfte, A Farizeus, ki eladta, Aki háromszor megtagadta. Vele mártott kezet a tálba, Harminc ezüstpénzért kínálta S amíg gyalázta, verte, szidta: Testét ette és vérét itta – Most áll és bámul a sok ember, De szólni Hozzá senki nem mer.
kalhana
2012. október 06. 15:09
Vajon mi hiányzott a szabadsághoz? - Teszi fel a kérdést Ugró Miklós, azután megfeledkezik a válaszról. Pedig jó kérdés volt
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!