Utcán a politika

„Október 23-án a kormányellenes tábor ismét megkísérli magához ragadni a kezdeményezést, feltüzelni a társadalom különféle, jó okkal elégedetlen csoportjait. A pillanat lélektanilag is megfelelőnek látszik, hiszen az MSZP-nek hosszú-hosszú böjt után sikerült időközi választáson megelőznie a Fideszt. Megjósolhatóan nagy tömeget lehet majd összecsődíteni a kormányellenes indulatok kiélésére, de az előkészületekkel kapcsolatos kisszerű és nehezen követhető torzsalkodások éppen azt jelzik, hogy pusztán valaminek, valakinek az oktalan gyűlölete még nem elegendő alap az értelmes, közös cselekvésre. Aki tehát most a kormányt forgószélként elsöprő tömegről beszél, az a politikai stabilitást, az elmúlt években komoly erőfeszítések árán megőrzött társadalmi békét szeretné kikezdeni, vagyis anarchiát hirdet. Leginkább persze a vágyait keveri össze a valósággal.

Idén október 23-án százezrek lepik el a főváros utcáit, ám 1956-tal ellentétben a politizáló tömegek nem a nemzet egységét, hanem a megosztottságot demonstrálják majd a forradalom és szabadságharc ünnepén. Nem bánnám, ha lehetne másként is, de ezen addig változtatni már bizonyosan nem lehet. Így természetes, hogy a kormány híveit is az utcára szólítják.”