„Nem elég korrekciót hozni, egyenleget javítani vagy éppen megszorítani: a költségvetési intézkedések fenntarthatóságát is górcső alá veszik az uniós szakértők. Magyarán: a kormány által meghirdetett lépéseket nem lehet kizárólag »bruttó módon« figyelembe venni. Nem lehet azt mondani, hogy nincs ráfordítási költség, amikor van… A figyelmeztetésért pedig Brüsszelbe sem kell menni: a Költségvetési Tanács álláspontja szerint a mostani kiigazító csomagoknak csak a kétharmada realizálódik majd a büdzsében.
Vagyis nem azt kellene találgatni, hogy milyen érdekcsoportok állnak velünk szemben, hanem arra koncentrálni, hogy létezik egy együttműködés az unióval, amelyet tartani kell! Magyarország ugyanis egyezményeken keresztül egy rendszernek a tagja, és érdeke, hogy ezeket az előírásokat, játékszabályokat elfogadja.
Innét kezdve pedig a legrosszabb üzenet az lesz, ha politikai döntések születnek uniós ügyekben is az IMF-es médiakampány után. A politikai jellegű döntések ugyanis gazdasági hatásokkal is járnak: pró és kontra.
És most inkább kontra…”