Itt vannak a számok: így működik a rezsicsökkentés
Bár a rendszert több kritika éri, a számok nem hazudnak,: az áram- és a gázrezsi egy friss felmérés szerint is Magyarországon a legalacsonyabb az Európai Unión belül.
A gazdasági növekedést az elmúlt években inkább a külföldi tulajdonú vállalkozások hozták, amelyek eléggé elbizonytalanodtak.
„A kormánynak egy olyan gazdaságpolitikát kellene kialakítania, mellyel egyrészt tudja csökkenteni a kamatot azzal, hogy kiszámítható, átlátható módon működik, illetve a növekedési ütemet emelni kell. Ha egy két-három százalékos növekedés találkozhatna egy 3 százalék körüli reálkamattal, akkor az valóban azt jelentené, hogy nem lenne szükség elsődleges többletre. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a kormány észre vegye, hogy itt komoly szerkezeti problémák vannak, és ennek megfelelően kell beavatkozni, hogy ez a szerkezeti válság feloldódjon.
Ez a szerkezeti változás hozhatná el az áhított két-három százalékos növekedést?
Igen, egyértelmű. Hiszen a gazdasági növekedést az elmúlt években inkább a külföldi tulajdonú vállalkozások hozták, melyek az utóbbi időben a válság és a kormány gazdaságpolitikája miatt eléggé elbizonytalanodtak, ezért a teljesítményük, a beruházásuk csökkent. Ugyanakkor a hazai tulajdonú vállalkozások nem voltak képesek ezt a rést befoltozni, ezért indult csökkenésnek a gazdaság. A hazai vállalkozásokat csak úgy tudjuk helyzetbe hozni, a termelésüket felfuttatni, ha ezt egy másik szerkezetben próbáljuk megtenni, előadásomban próbáltam röviden utalni arra is, hogy ez a szerkezetváltás például előtérbe helyezhetne olyan iparágakat, mint a mezőgazdaság, az élelmiszergazdaság, a megújuló energia, a vízgazdálkodás. Arra lenne szükség, hogy olyan szektorokban induljon be a növekedés, melyeknek nagy a hozzáadott értékük, illetve viszonylag kicsi az importigényük, hogy ne vezessen a növekedés megint külkereskedelmi mérleg-hiányhoz és folyó fizetési mérleg-hiányhoz, mivel az újabb eladósodással járna.”