Nincs középút?

„Mit szépítsük a dolgokat, a Fidesz elképesztő ostobaságot tett ezzel a regisztrációs dologgal. Nem, nem az a baj vele, hogy regisztrálni kell majd szavazás előtt – ez egyszerűen csak baromság, bár megértem, hogy a csalásokat meg akarják előzni – sokkal inkább az, hogy a jobb és bal oldal közti politikai árkokat, többek közt ezzel a törvénnyel, szépen lassan lövészárkokká degradálja, és bizony épülnek lassan a barikádok, még akkor is, ha jelenleg csak a fejekben.

Az a baj, hogy nem is akar egymással a két oldal szóba elegyedni, ami Orbán és Gyurcsán valamikori harcának mára végletes hozadéka. Pedig milyen jól jönne már ennek a »kurva országnak«, hogy a turulmadár leszálljon egy köztársaságot mentő baloldali szabadcsapat kellős közepére, és ők nem felzabálni akarnák, hanem vizet és élelmet adnának neki. Milyen jó volna, ha a nyolcvankilences módszerváltó elit visszaszerelné a falakra a tükröket és bele néznének. Tudom én, hogy a politikus erkölcsi ingerküszöbe igen alacsony, de akkor is. Talán még szégyenérzet maradt bennük. Talán képesek még körbe nézni és egyhangúlag, vagy csak magukban lefekvés lőtt kimondani: »Elkurtuk. Nem kicsit, nagyon«.

Magyarország ugyanis végnapjai éli. Nyugodtan kijelenthetjük nincs tovább. Az álmok szertefoszlottak, hogy valaha is tisztes életet élhet itt egy magyar polgár, mindaddig, amíg el nem zavarja a rendszerváltó politikai elitet, akik a maguk játszóterének képzelik az országot, és az adófizetőkkel fizettetik meg újra és újra az elképesztő ostobaságaik árát! Ráadásul úgy, hogy a macskaköveket már szedik a szolgák, hogy épüljenek a barikádok, legyen mivel a másikat megdobálni. A gyűlölet a szívekben ég! A jobboldaliak a baloldalt okolják a szellemi, erkölcsi, kulturális és gazdasági nyomorért, míg a baloldal minden létező eszközzel el kívánja szigetelni saját hazáját a felemelkedéstől csak azért, mert képtelen feldolgozni, hogy 2010-ben undorral utasították el a választók. Azok a választók, akiket mindig is megvetettek a magyar politikusok. A választók a választásokig kellenek. A győzelemhez. Utána már csak nettó adóbefizetők, amiből lehet igen jól élni négy évig. A politikusnak.”