Pofozzátok föl őket!

„A följebb idézett országgyűlési képviselők állítólag a többséget képviselik (a közjó és a közérdek mellett). Ők is tudják, hogy Magyarországon és az egész világon a legtöbb gyilkosságot családi körben követik el családtagok. Ők ellenzik a gyilkosságot és a testi-lelki erőszakot abban a közegben, amelyben a leggyakoribb, s amely közegnek – a heteronormatív, patriarkális, férfiuralmi családnak – a kritikátlan védelmezői egyben. Azt teszik, amit ilyenkor szokás: érvek híján, szemben a valóság egyértelmű képével, megpróbálják a panaszkodókat és vádlókat lejáratni. A fajüldözés és az etnikai tömeggyilkosság lelkes híveinek propagandáját ellenzők (szerintük) nemzetellenesek. A női egyenjogúság hívei (szerintük) férfigyűlölők. A melegek egyenjogúsítását követelők (szerintük) deviánsok. A gyerekekkel gyöngéden, szelíden, oltalmazón törődő fölnőttek (szerintük) a tanárverés szorgalmazói.

Mintha a bűbájos XX. században nem a hadsereg, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, más szóval a STRAMM & SNÁJDIG SMASSZER Nyrt. (a statisztikai hivatal, az anyakönyv, az államvasutak, a posta, a vám, az idegen- és határrendészet, a tisztiorvosi és járványügyi szolgálat, a városi közüzemek precíz közreműködésével), azaz a heteroszexista, fordista-produktivista, fegyelmező-büntető, rendszerező-konformista, gyarmatosító-fajüldöző nemzetállam ölt és kínzott volna meg milliókat, hanem pár szabados, kócos bohém. Mindezek fölé magasodik az ütő-verő, moralizáló, pedofil pátriárka magasztos, világtörténelmi alakja mint mítoszi és lélektani ideál. Ki nem tudja ezt? Mindenki tudja.”