Letolt gatyával komoly dolgokról

„Hogyhogy ilyen jól ismered a magyar kultúrát? Hangmintáztad Fekete Antal »Puma« játékát...

Ismered őt? Elképesztő zenész. De nem csak hangmintáztam, én vettem fel, együtt játszottunk Budapesten a hadsereg stúdiójában. [nevet] Együtt zenél a Di Naye Kapelye zenekarban Bob Cohennel. Elképesztő csávó. Ő ismertetett meg az Unicummal is!

Rodolfót is emlegetted a koncert közben.

Szeretem a bűvészkedést, de arra már nem emlékszem, hogy Rodolfóra hogyan találtam rá. Biztos a YouTube-on láttam. Van otthon egy Rodolfo-érmém is, az van ráírva [többé-kevésbé magyarul mondja:] »Vigyázat, csalok!«. Ő is zsidó volt; komoly története van a zsidó bűvészeknek Houdinitől David Copperfielden át David Blaine-ig. Nem tudom, miért van ez így, de Európában a világháború előtt nagyon sok bűvész zsidó volt. Nagyon sokan meg is haltak; Rodolfo túlélte a háborút, de nem tudom, hogyan, nem ismerem a történetét. Szóval nem sokat tudok a magyar kultúráról, de eltöltöttem itt egy kis időt Bob Cohennel, aki zenész és zenetudós, a zsidó zenét tanulmányozza; és a nagymamám is az Osztrák-Magyar Monarchia területéről származik. Lenyűgöz Kelet-Európa: Románia, Moldávia, Ukrajna, Magyarország. És lemezgyűjtő vagyok, nagyon szeretem a magyar népzenét.

Azzal vicceltél a koncert végén, hogy a legutóbbi albumod a Hungarotonnál jött ki. Sok Hungaroton-lemezed van?

Rengeteg!

Szerinted a te humorod zsidó humor?

Ööö... Hát nem tudom, hogy mi az a zsidó humor. Te tudod?

Azt szokták mondani, hogy például amikor önmagadat is ki tudod nevetni.

Hát igen, akkor lehet. De ezt neked kell megmondanod, te vagy az újságíró. Nem foglalkoztam a zsidó humorral, nem szándékosan ilyen vagy nem ilyen a humorom, csak úgy jön.”