„Borúlátásomat nem enyhítette az a felhívás sem, mely a református egyház honlapján jelent meg, és a jövendő érdekében adatszolgáltatást kér. Sajnos ezt nem, vagy csak részben fogjuk tudni teljesíteni. Legalább is a szórványhelyzetű nagyobb városokban biztosan nem. Egyszerűen nem áll rendelkezésünkre a kért adatok egy része, és nem is tudjuk begyűjteni őket. Honnan tudjam, hogy jövőre hány református elsős lesz Győrben? Az összes iskolát sem tudjuk lefedni hitoktatással, nemhogy az óvodákat. Az iskolák között is állandó átjárás van, és még nem is beszéltem a város állandó fluktuációjáról. Emberek jönnek és mennek. Jellemző, hogy egy-egy kb. 1600 példányban kiküldött gyülekezeti körlevélből 50-70 mindig visszajön a címzett ismeretlen vagy elköltözött felirattal, pedig évente 2-szer is - ezek fényében is - frissítjük a névsort. Ha az idei évet nézem, hittancsoportjaink nagyobbik részében nincs 5-6-nál nagyobb létszám, még az összevont csoportokban sem. A mi gyülekezeti részünkben ilyen pici csoportokból jön össze az együtt szép számú hittanosok döntő része.
Mi lesz jövőben velük? Mit mondjak a szülőknek? Hogyan tegyek eleget – a feltételek teljesíthetetlensége közepette- a különböző oldalról megnyilvánuló igényeknek/elvárásoknak, és a nem túl szívderítő fényben feltűnő látszólagos jövőbeni lehetőségnek? Hogyan tegyek eleget a lelkiismeret és az ige buzdításának, hogy az 1-nek is utána kéne menni? Hatalmas öngól készülődik, a labda nagy sebességgel gurul a gólvonal felé! Majd visszamegyünk a rendszerváltás előtti időkbe, amikor a gyülekezet belkörűen próbál hittant szervezni a parókia falain belül, aztán jön, aki jön!? Milyen remek hír lesz majd a statisztikák alapján: Győrben nincs református hitoktatás az iskolákban, mert nincs rá igény, pedig ez így nem igaz. Szimpátiától és vérmérséklettől függően ide- vagy odacsapják majd - etikához vagy más hittanhoz - a református gyerekeket? Tehetünk mi róla, hogy ezen a vidéken történelmileg kisebbségben élünk?”