„Természetes, hogy a határokon kívül élő örmények erős közösséget alkotva próbálták-próbálják új hazájukban is lehetőségeikhez mérten segíteni az óhazában élőket. Ennek kapcsán remek hír számunkra, hogy két hónap múlva elnökválasztás lesz Amerikában. Nyilván a harmadik legbefolyásosabb lobbicsoport az elmúlt napok eseményei után azért fog dolgozni, hogy az amúgy is kiegyensúlyozott és szoros baráti magyar-amerikai kapcsolatokat hálájuk jeléül tovább mélyítse.
Ezen nem sokat javít az a nagyon gyenge és átlátszó magyarázkodás, ami úgy szól, hogy két nap után észrevettük, hogy minket itt átvertek. Ezt lehet, hogy itthon el lehet adni néhány szavazónak, de a döntéshozók, legyenek Jerevánban vagy akár Washingtonban, nem fogják bevenni.
Az történt ebben az esetben is, mint már annyiszor az elmúlt évek során: egy botrányos és teljesen erkölcstelen húzást elképesztően dilettáns módon kivitelez az ország vezetése, majd utána a vízözön és a döbbent csönd. Egy összetett és természetéből fakadóan nagyon érzékeny ügyben a magyar kormány minden más szempontot alárendelt az azonnal elérendő célnak (Baku vegyen államkötvényt), semmit, ami esetleg óvatosságra intette volna, nem vett figyelembe. Az eredmény katasztrofális. A jéghegy csúcsa már látható, de még az is előfordulhat, hogy végül a szegény erkölcstelen dilettánsokból nem lesznek gazdag erkölcstelen dilettánsok sem. Ijesztő képet festenek Orbán Viktorról és a NER működéséről az elmúlt napok eseményei. Azok, akik most Martonyi vagy Navracsics fejét követelik, teljes tévedésben vannak. A probléma rendszerszintű. Köszönhető részben annak a provinciális gondolkodásnak és agresszív viselkedésnek, ami a NER békés hétköznapjait is jellemzi és annak, hogy ha valami mégis bonyolultabb, mint amit az illetékesek képesek felfogni, akkor igyekeznek a valóságot saját elképzeléseikhez igazítani.”