Ki szavatol a lady biztonságáért?

„Erzsi néni négy gyereket szült a Józsi bácsinak, és elég hagyományos női szerepet töltött be az egy-szoba konyhájukban: főzés (sparhelton), takarítás (söprűvel, ronggyal), mosás (patakban), gyereknevelés (fakanállal), házi állatok ellátása (disznóólban, baromfiudvarban). Nahát, a Józsi bácsi mégis nekiment! Nem hiszem, hogy egy orosházi ügyvéd, mint Varga István nem látott ilyen vidéki életképet.

Az erőszak felelősségét ráterhelni az áldozatra ugyanaz a méltatlan érvelés, mint a nemi erőszak esetében. Vagyis, »ő is akarta«, »kihívó volt«, »kint volt szinte a melle« stb. Mélyen reménykedem, hogy ezt az érvelést hamarosan elfelejti a férfitársadalom. Addig is nagyszerűen lehet ezzel a szemlélettel növelni a radikális feministák számát!

Manapság sok gyereket nevelni olyan kemény társadalmi-lelki terheket ró a családokra, hogy az a gyanúm, megfelelő számú gyerekszülés nem ment meg egy nőt sem az erőszaktól.

Meggyőződésem, szükség lenne arra, hogy a Btk. a családon belüli erőszakot önálló bűnügyi tényállásként szankcionálja. Varga István hivatkozott arra, hogy ez nehezen bizonyítható és visszaélésekre ad lehetőséget. Hát tessék, kedves jogászok, itt a lehetőség kidolgozni egy olyan törvényt, amely ezeket az eseteket a minimumra csökkentheti! Kezdődhetne a munka, ha lenne törvény. De így marad, ami most van: zaklatás, bántalmazás stb. a neve a családon belüli erőszaknak, ha van olyan nő, akinek van elég bátorsága, segítsége, hogy kiálljon magáért, gyerekeiért, és feljelentést mer tenni. (...)

A helyzet az, hogy az áldozatokat nem menti meg semelyik kormány és semmilyen törvény, merthogy nem lehet megmenteni senkit a saját tevékeny részvétele nélkül. Sem a jelenlegi törvényi keretek között, sem akkor, ha lenne speciális törvény a családon belüli erőszakról. Senkit nem lehet megmenteni kívülről. Hány és hány olyan beszámolót hallunk segítők részéről, hogy a nő, aki brutalitás áldozata, és kimentik ebből a helyzetből, visszamegy a férfihoz…”