Kegyelet! Munkát!

2012. szeptember 07. 11:30

Szükségtelen munkahelyeket hosszú távon nem lehet megőrizni, a rövid távú megőrzésnek pedig súlyos ára van, amit a jövőnkkel kell megfizetni.

2012. szeptember 07. 11:30
Révész Sándor
NOL

„Az első Orbán-kormány bukása után a Dunaferrt nullszaldósra hozták fel, majd privatizálták. Ennek következtében nem az adófizetőket terhelte a fölhalmozott több mint 60 milliárd forintos adósság, a 130-140 milliárd forintnyi elhalaszthatatlan beruházás, a tőkeemelési kötelezettség és azok az infrastrukturális és szociális kiadások, amelyeket a tulajdonosok vállaltak. A privatizáció utáni jó évek nyeresége belement a fejlesztésbe, a tulajdonosok nem is vehettek ki 2009-ig osztalékot, azután meg már csak a válság évei jöttek, melyek veszteségét szintén nem az adófizető viselte. Minden magyar adófizető több tízezer forinttal lett gazdagabb attól, hogy a Dunaferr nem maradt állami tulajdonban. Ezt a több tízezer forintot valahol elköltötte, netán vállalkozásokat, vagyis munkahelyeket finanszírozott vele.

Jelenleg kb. háromezer emberrel kevesebb dolgozik a cégnél, mint a privatizáció idején, most megint el fognak bocsátani több száz dolgozót, és állami hitelt kérnek, hogy a cég versenyképes maradjon, s ne kerüljön veszélybe még további ezrek munkahelye.

Ezt be lehet úgy állítani, hogy a privatizáció több ezer munkahelybe került és a maradék több ezret is veszélyezteti. Csakhogy éppen ez a szemlélet veszélyezteti a munkahelyeket. A valóságosan és fönntarthatóan létező munkahelyeket.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nisz
2012. szeptember 07. 18:39
Révész elvtárs! Nem teljesen alaptalan, amit ír a konkrét esetről A baj az, hogy mindebből ahhoz az általános liberális doktrínához igyekszik támogatást szerezni, amely százezrek életét tette tönkre. Igen nagy örömmel olvasnék Öntől elemzést a Ganz kicsinálásáról, a magyar élelmiszeripar kicsinálásáról, amelyet anno lényegében épp e szöveggel magyaráztak: "Szükségtelen munkahelyeket hosszú távon nem lehet megőrizni, a rövid távú megőrzésnek pedig súlyos ára van, amit a jövőnkkel kell megfizetni." A baj az, hogy az efféle liberális doktrína nyomán történt privatizáció árát is fizethetjük még nagyon sokáig.
hátakkor
2012. szeptember 07. 17:39
Pl. a Népszabadságba sem muszáj mindenkinek írogatnia..
oskar
2012. szeptember 07. 14:58
Tiszai Erőmű Vállalat. Ami állt 1. Tisza II hőerőmű 2. Tiszapalkonyai hőerőmű 3. Berentei Hőerőmű 4. Lyukobánya szénbánya Horn kormány privatizálta. Az első évbentöbb mint 60 %-os létszámleépítés. aztán folyamatosan. A befektetett összeg az első évben megtérült még úgy is, hogy a törvényestől jóval nagyobb végkielésgítést fizettek. Azóta folyamatos létszámleépítés és mára MIND BEZÁRT!! A TiszaII az ország 3. legnagyobb erőműve. Ha szakmailag fejlesztették volna akkor most nyereségesen őzemelt volna tovább. Ezt azért szurtam be mert minden magyar nagyvállalat sorsa hasonló.
KannibálTatárÚr
2012. szeptember 07. 14:32
A Dunaferr tipikus esete a posztkommunista politikusok hozzáállásának. Egy normál országban az állam felméri, mennyi acélra van szükség, ezt a mennyiséget milyen áron tudja előállítani: -olcsóbban, annyiért, mint az import - az acélmű megmarad; -valamivel drágábban, mint az import. Ha megszüntetem az üzemet, munkanélküliség keletkezik és a munkanélküliek eltartása is pénzbe kerül. Tehát ha drágábban is állítom elő az acélt, bizonyos árszintig mégis érdemesebb megtartani a művet, mint felszámolni, eladni valamint figyelembe veszi az önellátás előnyeit is. Egy közgazdász kiszámítja a szintet, meddig érdemesebb meghagyni a termelést, mint felszámolni; -a termelés túl drága, a munkahelyek megtartása érdekében sem érdemes megtartani az üzemet, tehát eladom, vagy felszámolom. DE GONDOSKODOM ÚJ MUNKAHELYEK TREMTÉSÉRÖL. A magánválalkozónak egyetlen megoldása van: ha az üzem veszteséges, bezárom. Ezért érdemes az állam szerepét megtartani, mert több variáció lehetséges. Az állami üzem gazdaságossága nagyon egyszerűen biztosítható: az üzem igazgatója (főmérnöke) érdekelt a gazdaságosságban, csalás esetén pedig szigorúan büntetve van. Privatizáció után a magántulajdonos nem veszi már figyelembe sem az állam, sem az alkalmazottak érdekeit, ezért a privatizáció az állam szempontjából rossz megoldás. Privatizáció=primitivizmus.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!