Gyámság és gyámoltalanság

„A »Miért adtuk ki a baltás gyilkost?« kérdés gyakorta elhangzik, és válaszul bizonytalan eredetű pénzügyi érvek nyomulnak elő. A mindent tudók hárommilliárd eurónyi magyar államkötvény jegyzését sejtetik a háttérben, ezért júdáspénzről és a becsület eladásáról beszélnek.

Ám a kérdést úgy is feltehetjük, hogy Magyarország milyen jogon és milyen érdekből tagadta volna meg annak az országnak a kérését, amelyet a nemzetközi közösség néhány hónapja az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjává választott (többek között Magyarországot és Szlovéniát megelőzve), és amely írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a Safarov elleni eljárást nem kezdi újra, és az ítéletet nem változtatja meg?

Hogy Örményország dühös, érthető. Azerbajdzsán eljárása elfogadhatatlan. Provokatív és irritáló. És még az is belátható, hogy az örmények tehetetlen mérgükben miért fordulnak ellenünk is, holott a magyar eljárás jogszerűségét nem tudják megkérdőjelezni. Annál kevésbé magyarázhatók észérvekkel a hazai balliberális közösség reakciói. Ők, akik az állami beavatkozásoktól rendre kiütést kapnak, miért tartják normálisnak, hogy gyámság alatt tartsunk egy olyan országot, amelyet a nemzetközi közösség a legmagasabb presztízsűek közé emelt?”