„A Kerékpárosklubnak ma 1200 fizető tagja van, ami magyar viszonylatban kiemelkedő, de hogy mi tartsuk fenn, és ezért nekünk tartozzon elszámolással, legalább 3500 aktív tagra van szükség. Ez fedezné az iroda, rezsi, bérek, adók, tehát az alaptevékenység (lobbizás, szakmai felügyelet, tanácsadás, tervezés, adminisztráció, stb.) költségét. Sajnos a kezdeti sikeres toborzás után hátradőltünk, és a bringás táborban kialakult az a tévhit, hogy az ügyeink anyagi áldozat nélkül, csupán civil kurázsival (CM) is mennek előre. Pedig a 2007 utáni eredmények, még a kerékpárosok számának növekedése is, sokkal kisebbek lettek volna a Kerékpárosklub 365 napos háttérmunkája nélkül. Ezzel egy kicsit elszívtuk a levegőt előlük, így ők is uniós pályázatok után néztek, és ma ezek kötik le az energiájuk jelentős részét, hogy fennmaradhassanak. Eddig ez elment, de ma már folyamatosan csörögnek a telefonjaik, a belelkesedő települések, hivatalok, iskolák, politikusok, magánszemélyek olyan kérés- és kérdésözönnel jelentkeznek, amire nincs így szabad kapacitás.
Mindezt felismerve, szeretnénk újra felkarolni a céljainkért azóta is dolgozó szervezetet. Így munkájuk feltételeit elsősorban mi, bringások biztosítanánk, és nem bizonytalan pályázati források. Szeretnénk, ha a taglétszám elérné az önfenntartó szervezeti nagyságot. Enélkül a Kerékpárosklub nem lesz képes értünk dolgozni, marad a »pályázz, nyerj, teljesítsd« mókuskerékben. Akkor pedig hiába masírozunk évi kétszer több tízezren, a 365 napos háttérmunka hiányában ez már nem hatékony. (...)
Kérlek, gondolkozzatok el a soraimon, mert hatékony Kerékpárosklub nélkül az eddigi munkánkat is kockáztatjuk. Fogjunk össze, válasszuk le az infúzióról, és ahogy a bringás összefogásban példát mutattunk, most a szakmai munka támogatásában tegyük ugyanezt. Én most veszélyben érzem a Kerékpárosklubot, és vele együtt a jövőbeli eredményeket, így ezt tartom az elsőrendű célnak. Pár év múlva nem lesz Critical Mass felvonulás, de szakmai érdekképviseletre 100 év múlva is szükségünk lesz, miénk a feladat terhe, nekünk kell ezt megalapozni. Ne csak annak örüljünk, hogy egyre többen bicikliznek, tegyük ezt a folyamatot visszafordíthatatlanná. A mi felelősségünk, hogy a Critical Mass ne kettő, hanem 365 napos legyen.”