Mámoros zsidózás a lelátón

„A magyar szurkoló bezzeg nem alkalmaz olyan sunyi és megalkuvó technikákat, mint a majomhuhogás. Ennél a magyar szurkoló sokkal nyíltabb és őszintébb. A magyar szurkoló a szavak embere. A héten játszott Magyarország-Izrael barátságos (!) focimérkőzésen, a vendég (!!) csapat nemzeti himnusza (!!!) alatt például végig büdös zsidózik. Hangosan, önfeledten, mámorosan. És zavartalanul.

A felvételen jól látható, hogy a londoni rendezők itt nem egy személyt vezettek volna ki, hanem egy teljes szektort. A budapesti rendezők nem vezettek ki senkit. Persze ha ki is vezettek volna valakit, nem született volna az ügyében bírósági döntés egy hét alatt, és főleg nem kapott volna közel egy millió forintos büntetést. Ismerve a nézőterek úri közönségét, néhány meccs és máris meg lenne a pénz a stadionok felújításra. És mégse. A zsidózás szent és sérthetetlen. Csányi Sándor MLSZ elnök sem érezte szükségét annak, hogy vendéglátó félként mondjon az esetről valamit. Ha másért nem, mondjuk azért, hogy egy külső szemlélő a magyar nemzeti válogatott fellépéséről ne egy náci pinceklub fülledt tahóságára asszociáljon. Ez ilyen hazafias önérzet dolog volna.

Azután csatlakozhatna hozzá az összes fontos ember, aki nevét adta a budapesti olimpia érdekében folytatott kampányhoz, mert így nem fog menni. Azt tudjuk, hogy az olimpia rendezéséről döntő küldötteket nem érdekli, ha egy városban nincs metró, gyorsvasút és stadion, az sem zavarja őket, ha nagy a korrupció, sőt ez tulajdonképpen elvárás, számukra egyáltalán nem gond, ha egy országban tekintélyelvű rendszer működik, tehát még esélyünk is lehetne, de az az elnevezés, hogy »XXXIII. nyári olimpiai játékok, Mucsa – 2024«, már nekik se jönne be. Pedig a kabalafigura lehetne egy karlendítő bráner.”