„Kiemelni kívánom, hogy politikai síkon nincs fiatal- vagy idősebb korú vádlott. Vagyis nem lehet enyhébben ítélkezni fiatalkorúakkal szemben, mert fiatalok. Velük szemben a legdrákóibb szigorral kell eljárni – harsogta hajdan Mátsik György ügyész, halálbüntetést kérve két fiatalemberre, akik közül az egyik, Mansfeld Péter nemcsak az elkövetés, de még a büntetőper idején is fiatalkorú volt.
Mátsik ügyész úr szerint politikai ügyekben nem számít az életkor, de vajon gondolt-e arra, amikor mindezeket mondta, hogy az aljasságot, a jellemtelenséget olykor aggastyánokon is számon kérik? S vajon Mátsik úr szerint őket is oly szigorúan kell megítélni, mint a fiatalokat? Igaz, Mátsikot 1958-as tetteiért nem állítják bíróság elé, de a társadalom megvetése és lenézése ítélet nélkül is kijár neki, bár nem biztos, hogy különösebben a lelkére veszi. Háborgatni meg amúgy sem lehet szegény, tisztességtelenségben megőszült igazságügyi mozgalmárt, mert neki és a fajtájának természetesen jár a hatósági védelem. Nem szabad zaklatni őket, hadd élvezzék a békés öregkort.”