Mire a falevelek lehullanak?

„Bár a kormány várakozásai alapján ősszel akár meg is állapodhatunk az EU–IMF alkotta hitelfolyósító duóval, piaci vélekedések szerint ez meglehetősen optimista forgatókönyv. Sokkal inkább arra lehet számítani, hogy legkorábban 2013 elején lesz új nemzetközi hitelünk. Természetesen ebben a hektikus világgazdasági helyzetben a mielőbbi IMF-kölcsön – léte és a lehívás joga – volna kívánatos, de a kását nem eszik olyan forrón. Kőkemény tárgyalásokra, a költségvetés ától cettig történő átvilágítására, és néhány gazdaságpolitikai irányelv megváltoztatására, esetleg annak módosítására számíthat a kormány az IMF–és az EU-illetékesek részéről – és valószínűleg számít is.

A csata pedig – sajnos – további kormányzati erőforrásokat emészthet fel, s e téren jogosan lehet attól tartani, hogy a gazdaságpolitika valódi formálása helyett a fókusz csak és kizárólag az IMF-hitelre koncentrálódik majd. Üzengetések, erődemonstráció egyik, majd a másik oldalon, miként az lenni szokott stb.

Ezért is lenne jobb mielőbb megállapodni hitelezőinkkel – a szűkre szabott gazdasági és pénzügyi mozgástér oltárán hozott áldozat inkább megéri, mintsem a Financial Times címlapján újból negatív példaként virítani, forintgyengülést elszenvedni, és államkötvény-hozamemelkedést lenyelni.”