Rádöbbent a brit lap: Orbán megingathatatlan, a többiek pedig csak sodródnak az árral
Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij is teljesen más hangnemet ütött meg.
Megnéztem Orbán Viktor évadzáró előadását, aztán annyira tetszett, hogy megnéztem még egyszer.
„Mondanivalójának lényegét abban foglalnám össze, hogy Magyarország legyőzte az Uniót, mindenben nekünk volt igazunk, és ezt Európa elismerte, illetve nem csak elismerte, hanem gyakorlatilag meghunyászkodva könyörög a receptért, miközben az avatatlan szem azt látja, hogy jön az IMF, pedig nemrég még ment, országunk pedig – egyébként nagyon okosan és praktikusan – minden kínos törvényét visszavonta, minden területen meghátrált, ahol a megegyezéshez kellett, a többi kérdést pedig a Nemzetközi Valutaalap fogja feltenni, ha végre megérkezik, és minden bizonnyal ezekre a kérdésekre is a megfelelő módon fogunk válaszolni, mert különben nem kapunk pénzt.(…)
Matolcsy György nyaralni megy, amikor az IMF megérkezik, és csak remélni tudom, hogy ez a Valutaalap kifejezett kérésére történik. Valahogy úgy képzelem, hogy a levélben, melyben jelezték érkezésüket, finoman jelezték, hogy rendkívül boldogok lennének, ha Matolcsy nem tartózkodna azon a kontinensen, amelyiken ők, mert különben kénytelenek lennének tőle is kérdezni, ami önmagában nem rettenetes, de mi történik, ha a miniszter válaszol?! Ebbe jobb bele sem gondolni, tehát Matolcsy elutazik, a telefonját itthon hagyja.
A hazugság palotája azért szép, mert érdek nélkül tetszik, nincs benne semmi zavaró, nincs benne semmi idegesítő tökéletlenség, csak a tudat, hogy egy ideális világban így történnének a dolgok, úgyhogy miért ne tennénk úgy, mintha ez lenne az az ideális világ?”